Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Esztergom kulturális élete a kiegyezése után

- 9 A Bencés Gimnázium, az Irgalmas nénék Viziv'rosi intezete és a reáltanoda növendékei rendszeresen mutattak be kisebb darabokat, rendeztek szavalóe3teket, hangversenyeket, tevékeny részt v'Halva a kulturális élet fellendítésében. 1849-ben Nagyszombatból Esztergomba költözött a papnevelde, és 1865-ben uj épületben kezdte meg a tanit^st a bölcsészeti és a teológiai fakultás. Az 1842-ben megnyilt tanítóképezde n szabadságharc után csak 1856-ban n-'itotta meg újra kapuit, és 1869-ben kapott megfelelő épületet a Vízivárosban. Esztergomban folyemstosan alakultak és szűntek meg az egyesületek, az 1870-es években az egyidőben müicödők száma hatvanra tehető. Jellegüket tekintve kisebb számban találunk gazdaságokat. A legnagyobb súllyal a Gazdasági Egylet, a Kereskedelmi Társulat és a Borászati Egylet szerepelt. Nagy számban működtek segélyegrietek, amelyek az óvodát, a reáliskolát, a gimnáziumot segítették. A felekezeti segélyegyletek közül kiemelkedett a Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet és az Izraelita Nőegylet tevékenysége. A sportegyesületek közül a Korcsolyázó Egylet majd a Torneegylet, később a Hajós Egylet egymást követve nem a versenyszerű sportot, hanem a tömeges testedzést szolgálták. A társadalmi csoportosulások közül a legfontosabb szerep a Kaszinóé volt. MaJer Istv'n a következőket Jelölte meg fő