Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Esztergom társadalmának és politikai életének jellemzése a XIX. század utolsó harmadában

- 5 2. Esztergom társadalmának ás politikei áletánek jellemzése a 7IX. század utolsó harmadában Az 1867-es kiegyezés után Esztergomban is elültek a politikai viharok, s országos jelentőségű események sem történtek» Egészen 1916-ig a tisztujitások, az országgyűlési képviselőválasztások, helyi pártharcok jellemezték a város polgárainak politikai életét. Inkább a közigazgatási kérdések kerültek előtérbe, hiszen a kiegyezéssel a megye és a v'ros visszanyerte önkormányzatát, Nehéz politikai és közigazgatási harc folvtán sikerült csak Esztergom vármegyének önállóságát megőrizni, ugyanis 1873-ban össze akarták kspcsolni Komárom vármegyével. 1876-ban megfosztották a v'rost törvényhatósági jogátél, mert lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt. Hiába hivatkozott a v

?ros ősi múltjára, a primás jelenlétére, a küzdelem eredménytelen maradt, 1686-ban a 22, törvénycikkel cimét és jogállását végérvényesen megerősítették, A város társadalmat, adózóinak vagyoni és politikai helyzetét jól tükrözi a virilizmus rendszere, A legtöbb egyenes államadót fizető polgárok /az úgynevezett virilisták/ megoszlása a következő volts 1867-ben a legtöbb adófizető a gazd'lkodók és a szekeresek köréből került ki. Az első kereskedő a 12. helyet foglalja el a legtöbbet adózók listáján, A kereskedőket az 1851. július 5-én megalakult Kereskedő Testület tömöritette. A legmódosabbak a lisztkereskedők voltak, de nagy piaca volt a fűszer- és vaskereskedőknek is.