Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Esztergom társadalmának és politikai életének jellemzése a XIX. század utolsó harmadában

Gy^r után senki sem adózott Esztergomban, igazi nagypolgárságról sem beszelhetünk. Nem létesültek ekkor nagyobb gyárak, üzemek. A meggyfagyér, téglagyér, kélyhagyár, szeszgyér £s néhány m-és kisebb gyáron kivül ipari létesítményekről nem beszélhetünk. Időszakunktan jelentősnek mondható a város malomipara. A lakosság igényeit jobbéra az 55 céhbe tömörült kézmüiparosok elégítették ki. A népesség nagyobb felének a mezőgazdaság biztosított megélhetést. Nagy hagyománya volt a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek. A mezőgazdaság Esztergomban is megsínylette az 1863as aszályt, nagy volt az éhínség, a nyomorúság. A gazdas'gi fejlődés egyik h^travetője a nehézkes közlekedés volt. Az 1850-es években megépült Eudapest-Técs vasútvonal elkerülte Esztergomot, ezért jelentősen csökkent az ide áramló piaci forgalom. Az 1863-ban indítványozott Ujszcny-Esztergom-Iuda vasútvonal kiépítésére módosított változatban csak évtizedekkel később került sor. A varosnak a vasúton kivül egyéb ábrándjai sem váltak valóra. A kisüzemek nem fejlődtek a kiv-'nt mértékben, nem képviseltek tőkeerőt. Jelentéktelennek mondható fejlődésük nem okozott komolyabb gazdasági-társadalmi változásokat.