Bády István: A Bazilika árnyékában

Közigazgatás (1944-1946)

I ben — ne helyezkedjék a legszigorúbb álláspontokra. A rendőrkapitány: „mi a Btk. alapján állunk, a kisebb bűnösök részére munkásszázadot állítunk fel, ahol bántódásuk nem esik." A fenti bizottsági ülések vezérszónokai közül kitűnik Stern Jenő emberséges állásfoglalása, szemben a később Dr. Zöld államtitkár által felelősségre vont egyénekétől. Lieszkovszki László érdekes ötlete is feljegyzést érdemel: javasolta, hogy a nagy dunai pontonhidat vigyék el Esztergomból, mert amennyire hasznos a közélelmezés, annyira veszélyes a közbiztonság szempontjából. Az orosz csapatok ugyanis átvonulnak rajta, így a lakosság zaklatásnak és izgatásnak van kitéve! Az 1945. június 6-án tartott nemzeti bizottsági ülésre megjelenik Dr. Zöld Sándor államtitkár és vele van Székely Bertalan főispán. Zöld Sándor ezen az ülésen rohant ki a Nemzeti Bizottság ellen, mondván; az országban sok helyen járt, sok hibát tapasztalt, de annyit, mint Esztergomban, sehol! Itt — megítélése szerint — a reakció minden komoly munkát megakadályoz: „Az elmúlt rendszer gondoskodott arról, hogy ne legyen dolgozni tudó utánpótlás — mondta -; ennek ellenére Esztergomnak is mindenképpen be kell kapcsolódnia az újjáépítés munkájába. A vezető szerep az NB kezébe van letéve. A Nemzeti Bizottságok máshol megfelelően dolgoznak, csak Esztergomban nem, mert itt céltudatosan akadályokat gördítenek a demokrácia útjába!" A pártokba, véleménye szerint, olyan elemek is bekeveredtek, akiknek semmi közük a demokráciához. Az egyéni érdekek érvényesültek: „a Nemzeti Bizottság szabad folyást engedett az eseményeknek. Esztergomban nyíltan beszéltek arról, mit művel itt néhány ember, a hatalom birtokában: megfélemlítették a tömegeket. Mindezt a NB tehetetlenül nézte. Másutt a NB motor volt az önkormányzat életében." Az államtitkár javasolta: a NB mondjon le és az új NB-tagságnak a létszámát az erőviszonyok döntsék el. A Nemzeti Bizottságnak tagja volt egy ferences tanár is, Farkas László, azaz Laci páter, aki a szakszervezetet képviselte. Szerinte az NB egyes posztokra nem állított erkölcsi színvonalon álló embereket, holott városszerte az NB-től határozott intézkedéseket vártak. Zöld Sándor kemény szavaiban nem nevesítette meg a rendőrséget, de mindenki tudta kiről, kikről van szó. (Május első hetében 58