Bády István: A Bazilika árnyékában

Közigazgatás (1944-1946)

( már a városban is szóbeszéd táigya volt az NB egyes tagjainak személyi magatartása, amely összeegyeztethetetlen volt a demokratikus pártok törekvéseivel, elképzeléseivel. így került sor arra, hogy Váradi Árpád rendőrkapitányt és Lieszkovszki László párttitkárt a belügyminisztérium szervei eltávolították a városból.) Dr. Gróh József a kisgazdapárt részéről viszont kertelés nélkül fogalmazott: „Itt nem öröm működni, sőt kínos lelki gonddal járt az itteni ténykedés. A városban terror volt. A rendőrség két embere kezében tartotta a hatalmat, azt hirdették, hogy az esztergomi kapitányság belügyminiszteri elismerésben részesült!" Az államtitkár rákérdezett: miért nem jelentették ezt a belügybe? Gróh: ugyan ki merészelte volna ezt megtenni, ki merészelte volna ezt bizottság előtt tárgyalni, ki merészelte volna a rendőrség munkáját és kijelentéseit kritizálni?! „Az államtitkár úr erkélyről nézi az eseményeket, de nekünk itt kell élnünk vidéken!" Gróht erősítendő, Tóth József is szót kért; elmondta: hiába szólalt fel a rendőrség törvénytelenségei ellen, Lieszkovszki erőszakosan elhallgattatta. Dr. Zöld Sándor — aki néhány év múlva Kádár János után belügyminiszter lett — az esztergomi tisztogatást elvégezte, de később, sajnos — mint belügyminiszter — Rajk László sorsára jutott, azzal a különbséggel, hogy a halálos ítéletet családja és saját maga ellen maga hajtotta végre. Új Nemzeti Bizottság alakult tehát, amely a jegyzőkönyvek tanúsága szerint mintegy másfél esztendőn keresztül helyi jelentőségű ügyekkel, főleg közellátási ügyekkel foglalkozott és egyben a volt közéleti személyek igazolását hajtotta végre, különböző szempontokat véve figyelembe. A Nemzeti Bizottság — az igazolóbizottság működésének beszüntetése után is — végezte azokat a teendőket, amelyek korábban az igazolóbizottság hatáskörébe tartoztak, azzal a különbséggel, hogy a vizsgálódásokat most már kizárólag politikai szempontok alapján folytatta le. Vizsgálták, hogy az illető nem volt-e a nyilaspártnak tagja, zsidó üldözésben részt vett, vagy sem, németbarát volt-e, népellenes magatartást tanúsított-e stb. Általában az érdekeltek kérésére folyt ez az eljárás, de előtte kifüggesztették és közhírré tették az illető nevét és adatait. Érdekes esetekről is tudunk; így például Adorján János szakmun59