Bády István: A Bazilika árnyékában

Polgármesterségben

I Hűséges városrészünk: Esztergom-Kertváros Az I. világháború befejezése után a trianoni békediktátumon az első rést Sopron (és közvetlen környéke) ütötte. Előttem látok egy újságot, abban egy rajzot: egy háznak az ablakát, az ablakból egy fiatal fiú és egy fiatal lány néz ki az utcára. Előttük egy-egy felirat. Az egyiken: ,,Wir bleiben Ungarn", a másikon: „Mi magyarok maradunk." Nem voltam még akkor 10 éves sem, de ezt a két feliratot mélyen a lelkembe véstem és soha el nem felejtettem. Férfi koromban fél évet töltöttem egyfolytában Sopronban, nap mint nap elmentem a „Hűség kapuja" alatt, amelyen a Nemzet hálája hirdeti ma is a „Civitas fidelissima", a „Leghűségesebb város" nevet. Bocsássanak meg dorogi testvéreim — Dorog város igen nagyra becsült lakossága —, hogy én, mint Esztergom város volt polgármestere, ha hetenként átutazom Esztergom-Kertvároson mindig hálával gondolok a „volt táboriakra", az Esztergomhoz ragaszkodó, hűséges tábori szavazó polgárokra! Az előzményekről: az első világháború alatt „szomorú fejlődésnek" indult Esztergom — Kenyérmezői tábor, az itt elhelyezett több tízezres fogolytábor miatt. A foglyok tömegének elhelyezésére ugyanis hatalmas barak-épületek létesültek, amelyek egyenként 600 ember befogadására voltak alkalmasak. Ezt az „alkalmasságot" a magam bőrén tapasztaltam, amikor 1935-ben — igaz csak 130-an az egyik barakban — itt töltöttem le újoncévem nagy részét, az egyesített kerékpáros zászlóalj karpaszományosaként. A civil lakosság létszáma — a két háború alatt — megközelítette a három ezret. A kis családi házak szépen, rendezetten épültek, talán ez indokolta a névváltozást: Esztergom-Táborból Esztergom-Kertváros lett. Amikor szóba került e városrész fejlesztése, néhány nevet gyakrabban emlegettek, köztük id. Kottász Istvánt és Hajdú Sándor pedagógus-írót, akik sokat tettek e városrészért. Ennek a második világháború után is dinamikusan fejlődő városrészünknek igen tisztelt lakója volt 1947-ben, Kenyérmezőmajorban, Dejcző Vince is,aki egyúttal Dorog nagyközség bírója volt. Tőle indult el az a tervezet, — hogy E-tábor csatoltassék Dorog nagyközséghez! 84