Bády István: A Bazilika árnyékában

Polgármesterségben

{ A belügyminisztérium a dorogiak kérelmére egy teljesen szokatlan népszavazást rendelt el, két részben. Az elsőt 1947 őszén, a másodikat pedig 1948 májusában. A szokatlan az volt, hogy a „családok" szavaztak, az össz-családnak is csak egy szavazata volt. Tehát az első népszavazás — amelynek „területe" Esztergomtábornak a nagyobbik része volt közvetlen Esztergom irányában — 1947 őszén történt. Ekkor leszavazott 242 család, amelyből 209 Esztergomhoz ragaszkodott, míg 33 család Doroghoz kívánt csatlakozni. A következő évi, az 1948. május 9-i népszavazás „területe" a Doroghoz közelebb eső Bocskai-sor, az Eperjesi és a Nyitrai utcákra esett, ahol a 172 családból 105 család Esztergom melletti maradásra, míg 67 család a Doroghoz való csatlakozásra voksolt. A szavazás eredményét mindannyian békésen tudomásul vettük és így jelentettük a felsőbb szerveknek, valamint a belügyminisztériumnak is. A „Hűséges városrésznek" külön emléktáblát nem állítottunk, hiszen egy Hazának, egy megyének voltunk és vagyunk is fiai, de akkor is és mindjárt utána is, majd a későbbi időkben is, Esztergom város vezetői arra törekedtek, hogy Esztergom-Kertváros valóban olyan fejlődést érjen el, amelyet annak lakói jogosan várhatnak el elődeik bizalmáért és hűségéért. Időközben Dorog is város lett. A két szomszéd városból nem lett „két szomszédvár". így talán az elkövetkezendő évszázadban majd a két város is egybe épülhet, egy boldogabb jövő reményében. * Rákosi Mátyás, mint kormányelnök — ha emlékezetem nem csal —, 1948 májusában jött Dorogra, a munkásotthonba ünnepi gyűlést tartani. A munkásotthon előtt nagy tömeg várta. A program szerint ketten jöttek volna Esztergomba, ő és Rajk László belügyminiszter. Rajk László már nem jött vele. Bizonyos helyen már suttogták, hogy a két pártvezető között nincs megértés. A fogadás alkalmával egy rendőr85