Bády István: A Bazilika árnyékában

Dr. Serédi Jusztinián

I A kultuszminiszter felajánlotta a kormány anyagi támogatását is, hivatkozván arra, hogy Serédinek, mint szerzetesnek, nincs olyan jövedelme, amelyből a kinevezéssel kapcsolatos kiadásait biztosítani tudná. A felajánlás szintén hatástalan maradt. Végül is Bethlen István táviratban köszönettel és megnyugvással tudomásul vette Serédi saját maga szerkesztette nyilatkozatát. Ezzel a kényes kérdés lezáródott. Az egyházi ünnepségek, szertartások Rómában zajlottak le. 1928 januárjában Magyarország 75. hercegprímása hazaérkezett. A hivatalos egyházi és állami ünnepségek színhelye Budapest és Esztergom volt. Budapesti fogadtatásán kijelentette: „Én békességet akarok, de hogy ezt elérjük Justitiánra van szükségünk. Programom: Adjuk meg Istennek, ami az Istené, akkor meglesz az ő áldása a hazán. De adjuk meg az embereknek, intézményeknek, felekezeteknek és mindenkinek azt, ami az övék és ez esetben meglesz a béke, a Pax mindnyájunk között!" Végül hangsúlyozta, az újjáépítéshez önzetlen munkára, kölcsönös megértésre, az önérdek félretételére s igazi hazaszeretetre van szükség. Erre a maga részéről ígéretet tett — jegyzi fel róla a történetíró, Dr. Meszlényi Antal protonotárius kanonok. Az egyházi életben — mint jogtudós és teológus — számos átszervezést kezdeményezett és új egyesületeket hozott létre. E tevékenysége miatt bírálták is. Beosztottjai között voltak olyanok, akikkel szemben nem tudott feloldódni, közvetlenebb kapcsolatot teremteni. A későbbi években zárkózottabbá vált. Mi, esztergomiak, sajnálattal láttuk, hogy a nagy tudású régészszel — történésszel, Lepold Antallal, nem tudtak összebarátkozni. Lepold nevéhez fűződik Magyarország európai hírű, sok-sok évi történeti ásatása, a királyi vár feltárása, Árpádházi királyaink és őseink művészeti nagyságának megismertetése. Végül Lepold kanonok Bécsben halt meg, mint a bécsi Pazmaneum igazgatója. Serédi 18 éves prímási működése alatt számos egyházi és nemzeti évfordulót ünnepeltünk. 1930: Szent Imre herceg halálának 900., 1931: Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700., 1935: II. Rákóczi Ferenc halálának 200., 1936: Buda visszafoglalásának 250. évfordulóját. Külön is kiemelném az 1938. esztendőt, Szent István halálának 900 évfordulóját és egyben a Budapesten megrendezett 44