Bády István: A Bazilika árnyékában

Dr. Serédi Jusztinián

I munkával, nagy nyelvtudással végzi a rábízott feladatot, az új egyházi törvénykönyv szerkesztésében való részvételt. Még római egyetemi főiskolai évei alatt fejleszti nyelvtudását: perfekt beszélt olaszul, németül, franciául, angolul és kevésbé spanyolul. Még életében hallottam róla azt a kedves epizódot, hogy Rómában, a Szent Péter téren tanácstalanul álldogál egy szerény kinézésű idősebb házaspár. Serédi megszólítja őket olasz nyelven, majd az általa ismert négy világnyelven. Az idős házaspár a fejét ingatja, majd a férfi feleségéhez fordulva megszólal magyarul. „Hallod anyjuk, ez a fránya pap minden nyelven beszél, csak magyarul nem." Serédi boldogan ölelte át a két öreg magyart: „Dehogy nem bátyám, én is magyar vagyok!" A Codex Juris Canonici - az Egyházjog - anyagát az 1900 éves egyház könyvtári anyagából kellett összegyűjteni. A hatalmas munkán Serédi - Gasparri bíboros, a későbbi híres államtitkár felügyeletével - 10 évig dolgozott. Közel 30 000 feljegyzést kellett elkészítenie. Amikor az évtizedes munka anyaga összejött, akkor következett a hatalmas anyag rendszerbe foglalása és sajtó alá rendezése, amely ismét hosszú évek munkája volt, átnyúlott Serédinek esztergomi hercegprímási idejébe is. A katolikus Egyház Kánonjoga elkészült, 8 + 1 kötetben, egyenként 800-1000 sűrűn szedett nagy aktív oldalon jelent meg. Az utolsó 3 köteten — Gasparri elhalálozása után — Serédi neve olvasható, bizonyságul, hogy a magyar szerzetes hallatlan nagy akaratereje, tudása, kitartása — a középkori szerzetesekhez hasonlóan - hatalmasat alkotott! Serédi 23 éves római — vatikáni munkásságával négy pápa elismerését — és közeli ismeretségét szerezte meg. Több magas egyházfő barátságával tüntette ki, megbecsülést szerezvén a magyarságnak is. A pápák és a világ bencései tudomást szereztek — a közben többször itthon járt Serédi útján — a megtépett trianoni Magyarországról. Nemzetközi elismerését bizonyítja az is, hogy a világon lévő különböző egyházak számtalanszor kérték ki véleményét egyházjogi problémákkal kapcsolatban. Az 1927 júliusában elhalálozott Csernoch hercegprímás után megindultak a találgatások az új érsek személyét illetően. A legfőbb vezetésnek: Horthynak és Bethlen kormányának már tudomására jutott, hogy a Szentszéknél Serédi a legkomolyabb 42