Antalics Rita: Szent Adalbert tisztelete Magyarországon

fejedelemnek és fiának, szent Istvánnak megkeresztelése is szent Adalbert elvitathatatlan érdeme."

9 Karácsonyi érveit többek közt Thietmár merseburgi püspök feljegyzéseire, a Hartvik legenda ide vonatkozó részére és az Annalista Saxo munkájára építi. Bárhogyan legyen is, az eredmény nem változtat azon, hogy Szent Adalbert tisztelete ma is elevenen él Magyarországon. Az évszázados hagyományt őrizzük, nemcsak egyházi körökben, hanem a köztudatban is még mindig inkább az a vélemény dominál, hogy Szent Adalbert részesítette a keresztségben István királyunkat. Adalbert tehát 994 telén ismét elhagyta Prágát és eljutott Aachenbe a fiatal ül. Ottóhoz, hogy előtte hivatalosan lemondjon püspöki székéről. Aachenből ismét Rómába vitt útja, az aventinusi kedves monostorába. A pápa újra elnézően viselkedett a nyáját elhagyó egyházi férfiúval. III. Ottó is ez idő tájt érkezett Rómába és itt 996-ban V. Gergely pápa császárrá koronázta. Az ünnepélyes esemény május 21-én volt, majd május 25-én a pápa zsinatot tartott. Ezen a mainzi érsek újra azt követelte, hogy Adalbert térjen vissza Prágába. A zsinat ezek után kötelezte Adalbertet, hogy foglalja el újra püspöki székét. A püspöknek sikerült engedményt kicsikarnia: ha a visszatérés lehetetlennek bizonyul, a pogányok közé mehet hithirdetőnek. Bizonyára tudott már a libicei vérfürdőről: 995 őszén a hatalomért versengő főurak libicei családi várukban legyilkolták négy testvérét a családtagokkal együtt. Amikor -9-