Antalics Rita: Szent Adalbert tisztelete Magyarországon

III. Ottó 996-ban visszatért Mainzba Adalbert kíséretéhez csatlakozott. Ekkor barátságiik tovább mélyült. A fiatal német-római császárnak az volt legfőbb vágya, hogy fősége alatt egyetemes, keresztény birodalmat hozzon létre. Életrajzírói följegyezték, hogy Adalberttel folytatott hosszú, egész éjszakákon át tartó beszélgetéseik tárgya is ez volt. Adalbert a Visztulától keletre élő pogány poroszokhoz akart menni, hogy őket az igaz hitre térítse, s ebben inspirálta az is, hogy ismerte nyelvüket. Ez a terve beleilleszkedett a császár kelet felé történő terjeszkedési politikájába és a lengyel fejedelem Vitéz Boleszláv elképzeléseibe is. Adalbert lelkileg is készült a nagy útra, így 996 őszén elzarándokolt Nyugat leghíresebb szentjeinek sírjához: Szent Mártonhoz Tours-ba, Szent Benedekhez Fleurybe, Szent Délieshez Párizs mellé, Szent Mórhoz Glaufeuilbe. Egy kis ideig még a császár udvarában maradt, majd Gnieznoba indult Vitéz Boleszláv udvarába. Onnan kis szerzetescsoporttal a poroszok földjére ment és katonák védehne alatt hajója kikötött Gdanskban. Adalbert itt töltött néhány napot, prédikált és keresztelt majd a három hittérítő a tengeren kelet felé hajózott. Nem lehet tudni pontosan, hogy hol kötöttek ki, de nem lehettek túl messze Gdansktól. Az ottaniak visszatérésre akarták kényszeríteni őket, de a szerzetesek dél felé indultak. Április 23-án egy tisztásra értek, ahol egyikük szentmiseáldozatot mutatott be, majd pihentek. Ez a hely a pogányok szent erdejében volt. Adalbert itt akart engedélyt kérni a poroszoktól, hogy beléphessen Cholinum megerősített városába. Nyolc, állig - 10-