Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-01-29 / 3. szám

KÖZÖSSÉG Matolcsy a meghallgatás során. Ezt szol­gálja a nemzeti gazdaságpolitikák előze­tes koordinációja, az európai szemeszter, amellyel kapcsolatban a magyar minisz­ter úgy fogalmazott: a tagállamok prob­lémái közösek ugyan - gyenge növeke­dés, magas és emelkedő államadósság és alacsony foglalkoztatás -, de nem lehet „egy kaptafára” kidolgozott programmal orvosolni a gondokat, országspecifikus megoldásokra van szükség. Egy, az állan­dó stabilitási mechanizmusról feltett kérdésre válaszolva Matolcsy aláhúzta, a Tanács foglalkozik vele, de ez kor­mányközi megállapodás kérdése, sem az EP-nek, sem az ECOFiN-nek nincs dön­tési jogköre. Úgy vélte, az eurókötvény kibocsátása „jó gondolat”, előtte azonban „rendbe kell tenni magunkat”, meg kell erősíteni az Uniót, az eurót - erre irányul az elnökség minden javaslata. A batikadók szerepe Az adózás területén az elnökség megálla­podást szeretne elérni a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv ügyében, és támogatja az energiaadó-irányelv felül­vizsgálatáról szóló tárgyalás megkez­dését - erősítette meg Matolcsy, aki az EP-képviselőktől több kérdést is kapott a valamilyen formában már tíz uniós tag­államban bevezetett bankadó témájában. Nem tagadta, hogy a bankadó kivetése „kockázatos művelet”, mert visszatart­hatja a bankokat attól, hogy finanszí­rozzanak, ezért például a kis- és közepes vállalkozásokat támogató intézkedések­kel célszerű kísérni. A jelenlegi helyzet­ben a költségvetések rendbetételéhez, az egyensúly helyreállításához van szükség a bankadóra, fejtette ki Matolcsy, de egy uniós szinten harmonizált bankadónak hosszabb távon már nem a konszolidáció, hanem a tartalékképzés, a válságmegelő­zés lenne a szerepe. A magyar elnökség előtt álló gazdasági és pénzügyi feladatokat részletezte az Európai Parlament gazdasági és mo­netáris bizottsága által rendezett 2011. január 24-i meghallgatáson Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Hangsúlyozta: a gazdasági kormányzás reformja, az európai stabilitási mecha­nizmus létrehozása, az európai sze­meszter és az Európa 2020 stratégia megvalósítása szorosan és kölcsönö­sen összefügg egymással. A SZOKÁSOKNAK MEGFELELŐEN a SOTOS elnökség különböző tanácsi formációkat elnöklő miniszterei és államtitkárai 2011. január 24. és január 27. között az Európai Parlament (ep) illetékes bizottságai előtt mutatják be az elnökség egyes területeken kitűzött céljait. Jelképes, hogy az EP első - ként Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert hallgatta meg, aki a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ecofin) elnökeként a magyar elnökségi program legfontosabb részének végrehajtásáért felel. Gyors és összehangolt válaszok Bevezetőjében Matolcsy kifejtette, a gaz­dasági és pénzügyi válság nyomán az Európai Uniót és az euróövezetet olyan kihívások érik, amelyekre gyors és össze­hangolt válaszokat kell adni. Ennek meg­felelően a magyar elnökség elsődleges cél­jának tekinti az uniós gazdaságirányítás új struktúráját létrehozó hat jogszabály­javaslat elfogadását, az állandó európai stabilitási mechanizmus létrehozását és a nemzeti gazdasági és költségvetési poli­tikák előzetes összehangolását szolgáló új eljárási ciklus, az európai szemeszter végrehajtását úgy, hogy közben az Euró­pa 2020 stratégia célkitűzéseit is szem előtt tartja. Ezek a feladatok szorosan és kölcsönösen összefüggenek egymással - mutatott rá a miniszter. Az elnökség gazdasági programjának megvalósítása az uniós állam- és kor­mányfőket tömörítő Európai Tanács decemberi ülésének útmutatásai alapján feszített határidők betartását követeli, így a gazdasági kormányzásra vonatkozó hat jogszabály-tervezetről Magyarország már az első negyedév végére megállapo­dás elérésére törekszik a Tanácsban, júni­usra pedig „véglegesített és jóváhagyott jogszabályjavaslatokat” szeretne látni az Európai Parlamentben. Ez Matolcsy szerint „erős jelzés” lehet a piacoknak, a befektetőknek. A magyar miniszter bevezetőjében, majd a képviselők kér­déseire válaszolva is hangsúlyozta, hogy a hatos jogszabálycsomag elfogadása érdekében az elnökség „nem eszement vágtára” készül, de minden formális és informális egyeztetési lehetőségét ki akar használni mind az EP-vel, mind a Bizott­sággal. „Okos, jó kompromisszumokra” lesz szükség, és a magyar elnökség azon lesz, hogy „megépítse a hidakat a három intézmény között”- mondta Matolcsy. Az erős Európa megteremtéséhez nél­külözhetetlen az erős eurózóna és a sta­bil közös valuta - emelte ki többször is Stabil euró nélkül nincs erős Európa 2011. JANUÁR 29. / IX. ÉVFOLYAM 3. SZAK!

Next

/
Thumbnails
Contents