Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-05-07 / 17. szám
KÖZÖSSÉG A büntető törvénykönyv mellett oz új sporttörvény volt o téma a Parlamentben „Egyenruhás bűnözés” miatt módosult a Btk. Módosította az Országgyűlés hétfőn a büntető törvénykönyvet (Btk.) az úgynevezett „egyenruhás bűnözés” miatt. A kormány Btk.-módosítási javaslatára 280 képviselő szavazott igennel, 40 nemmel. A javaslatot támogatta az MSZP és az LMP is, a Jobbik viszont elutasította azt. Várhatóan a jövőben változik a sport- törvény is, melynek következtében egyszerűbb, átláthatóbb és eredményesebb sportirányítás jöhet létre Magyarországon. A hét elején a képviselők több helyen módosították a Btk.-t, az úgynevezett „egyenruhás bűnözés” miatt. Az elfogadott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Emellett a Btk. kiegészül a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy szankcionálható az is, aki a helyi polgárőrszervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a szervezet a polgárőrségtörvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A javaslat indoklásában az előterjesztő, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta: a jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék. „Elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak tényállásában jelenleg szankcionált erőszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva” - mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy e jelenségekkel szembeni határozott fellépés érdekében szükséges a Btk. módosítása. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a múlt szerdai kormányülés után tartott tájékoztatóján azt mondta, a Btk. szigorítását azzal összefüggésben kezdeményezi a kabinet, hogy egy új bűnözési forma, az „egyenruhás bűnözés” jelent meg Magyarországon. Az „egyenruhás bűnözés” jellemzője - folytatta -, hogy egyenruhát jogosulatlanul viselő vagy különböző hatóságok egyenruháihoz hasonló öltözetet viselő emberek csoportosan követik el azt. „Akik ilyen egyenruhában járkálnak, akik úgy tesznek, mintha joguk lenne bármilyen intézkedésre, joguk lenne bármilyen módon fellépni másokkal szemben, (...) egészen egyszerűen bűnözők, rendbontók”, és Magyarországon egy új bűnözési formát jelenítenek meg - mondta a szóvivő, hozzáfűzve, a kormány nem hagyja, hogy ez a bűnözési forma elharapóddzon. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetésére kérte a köztársasági elnököt. Új sporttörvény: a MOB lesz az egyetlen köztestület Egyszerűbb, átláthatóbb és eredményesebb sportirányítás jöhet létre Magyarországon a sportról szóló törvény újraszabályozása után - hangzott el a Parlament felsőházi termében kedden megtartott nyílt napon. A rendezvényen Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmus bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a magyar sport területét átfogóan szabályozza majd az életbe lépő új sport- törvény. Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a sportról szóló törvény újraszabályozása után új időszak kezdődhet Magyarországon, s hozzátette: még az idén a parlament elé kerülhet a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia módosítása is. Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára előadásában a sporttörvény újraszabályozásának előkészületeiről, az azt megelőző egyeztetésekről számolt be. „A sportról szóló új törvény egyik legfőbb célja, hogy a köztestületek száma csökkenjen, ennek következtében a finanszírozás és a sportirányítás átláthatóbbá és egyszerűbbé váljon, valamint jól elkülönüljenek egymástól az állami és nem állami, sportszakmai feladatok” - fogalmazott Czene. Az államtitkár hozzátette: a nem kormányzati szint struktúrájára vonatkozó javaslatok kidolgozását számos európai tagállam állami és civil sportirányítási modelljének áttekintése előzte meg. „Sportéletünk jövőjét az egyeztetések után módosított sportstratégia és az újraszabályozás alatt álló sporttörvény határozza majd meg” - zárta előadását a sportvezető. FORRÁS: MTI 16 hídlap 2011. MÁJUS 7. / IX. ÉVFOLYAM / 17. SZÁM
