Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-03-12 / 9. szám

KÖZÖSSÉG / CÍMLAPON

A vértelen forradalomra és áldozatos szabadságharcra emlékezünk

Dicső múlt a nemzet jövőjéért

Nemzetünk szeretetét, szabadság utáni vágyát, az 1848-as magyar szabadság- harc kezdetét ünnepeljük március 15-én, kedden. 163 éve a márciusi ifjak egyetlen nap alatt megteremtették a szabad magyar sajtót a 12 pont és Petőfi Sándor Nemzeti dalának kinyomtatásával, valamint az igazi szabadságot is börtönben raboskodó társaik kiszabadításával. Ezt követően kirobbant a forradalom és a másfél éves tragikus kimenetelű szabadságharc, amely nemzeti identitásunk egyik alapkövévé vált. A világosi fegyverletételig elesett katonák és a kegyetlen megtorlás éveiben kivégzettek és elüldözöttek áldozata mégsem volt hiábavaló, nemes tetteik, elszántságuk a jövő minden nemzedékének örökérvényű példát mutatnak.

Szabadság felé

Kossuth Lajos 1848. március 3-án elmondott beszédében fogalmazta meg programszerűen a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a népképviseleti parlament és a felelős kormány igényét. Ezeknek a reformelképzeléseknek aztán a nagy lökést a március 15-e jelentette, amikor a márciusi ifjak vér nélkül érvényt szereztek a 12 pontnak. 1848. március 15-én reggel Petőfi Sándor és felesége bérelt lakásában találkozott Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula, akik együtt megszerkesztették a

12 pontot is tartalmazó kiáltványt, amit ezt követően a Pilvax kávéházban Jókai fel is olvasott. Petőfi elszavalta a két nappal azelőtt írt Nemzeti dalt, majd a köréjük gyűlt mintegy 15 fiatalból álló csoporttal az orvosi egyetemhez vonultak, ahol újra elhangzott a Nemzeti dal, valamint a kiáltvány. Ezt követően egyetemi hallgatókkal együtt majd négyszáz fős tömeg, délre pedig már ötezres forradalmi menet érkezett a Länderer és Heckenast nyomda épületéhez, ahol a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelték az ifjak. Míg a nyomtatás zajlott, addig a zuhogó

ÉVFOLYAM / 9. SZÁM