Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-02-26 / 7. szám
KULTÚRA HELYI HISTÓRIA Esztergom felfedezése, avagy a hely története Fidenter ac fideliter - Hittel és hűsségge Meszlényi Zoltán püspökre emlékezve Két éve, ünnepélyes szentmisén hirdették ki Meszlényi Zoltán boldoggá avatását. Az esztergomi Bazilikában történt szertartáson személyét a sztálinista egyházüldözés első magyarországi áldozatai közül emelte a római katolikus egyház a boldogok sorába. Most, március 4-én, pénteken délután 5 órakor a Bazilikában lesz Boldog Meszlényi Zoltán vértanú halálának évfordulóján a róla szóló szentmise, melyet Erdő Péter bíboros vezet. Ennek apropóján adjuk közre a legendás hitű püspök életének történetét, melyet a korábban is idézett „Sapientia Aedificavit Sibi Domum" című egyházi kiadványban lévő biográfia alapján írtunk. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január másodikán született Hatvanban, a római katolikus tanító Meszlényi Zoltán és Brunszki Etelka házasságából. Meszlényi Zoltán jó tanuló volt, és jó képességeitől is ösztönözve a papi hivatás felé fordult, ezért a gimnázium utolsó osztályát az esztergomi bencés gimnáziumban fejezte be. A kisszemináriumot 1909-ben végezte, majd megkapta a római Collegium Germanicum et Hungaricum ösztöndíját. 1915. október 28-án, Szent Simon és Júdás apostolok ünnepén szentelték áldozópappá. Az ifjú levitát hazatérése után Csernoch János hercegprímás idején káplánná, majd 1920 decemberében érseki titkárrá nevezték ki. Csernoch bíboros halála után, az új főpásztor, Serédi Jusztinián hercegprímás Meszlényi Zoltánt nevezte ki kanonokká az esztergomi főszékesegyházi káptalan beleegyezésével, miután a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium részéről megkérdezett Klebersberg Kunó miniszter sem emelt kifogást. Ezek mellett 1934-ben Szmrecsányi Lajos egri érsek kinevezi az Egri Érseki Jogakadémia magántitkárává, majd ugyanebben az évben Serédi Angelo Rótta apostoli nunciustól megkéri Meszlényi segédpüspöki kinevezését. Érdekesség, hogy a nuncius nem pártolta a kinevezést, de a másik jelölt, Hamvas Endre betegsége miatt elhárul az akadály, a püspökszentelésre így 1937-ben, Szent Simon és Júdás apostolok ünnepén kerül sor. A szertartást az esztergomi Bazilikában végzik, Serédi Jusztinián bíboros vezetésével. Az új püspök jelmondata: Fidenter ac fideliter, azaz Hittel és hűséggel. A frissen felszentelt egyházvezetőt 1939- július 14-én a Magyarországi Katolikus Legény- egyletek Országos Szövetségének és az Országos Központi Katolikus Legény- egyletek elnökévé teszik meg, de egy év múltán a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Kara rendkívüli tanárává nevezik ki. Serédi Jusztinián utódja az esztergomi érseki székben Mindszenty József veszprémi megyéspüspök lett az 1945- október másodikán kelt pápai bulla alapján. Meszlényi Zoltán az új főpásztora iránt is hűséggel viseltetett, akinek bizalmát bírta. Mindszenty 1946-ban az Esztergomi Prímási Főszentszék elnökévé nevezte ki Meszlényit. 1948. december 26-án letartóztatták Mindszenty József bíboros hercegprímást. Az ezt követő nehéz évek az egyházon belül is érződtek, Meszlényi sorsán, pályafutásán keresztül is. Meszlényi Zoltánt 1950-ben egy meglehetősen szövevényes úton, az egyházon belüli hierarchiához igazodva, és az egyre zordabbá váló kommunista nyomás alatt lévő közéleti atmoszféra árnyékában választották meg érseki helynökké. Meszlényi székfoglalójában ekkor ezt írta; „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget meg nem tagadtam soha”. A nehéz körülmények között átvett hivatal mellett eleget tett e ranggal összefüggő tisztségének és 1950. június 20-án Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben megrendezett püspökkari konferencián első és egyetlen alkalommal vett részt. Kilenc nap múlva letartóztatták, mely esetről Salacz Gábor történész így ír: „Június 29-én elhurcolták Esztergomból a főegyházmegye Rákosi által kifogásolt helynökét. (...) Meszlényi lakását aznap éjjel ki is fosztották, ékszereit, egyházi ruháit is elvitték. Őt magát a pusztulásra ítéltek recski büntető internálótáborába szállították, majd a kistarcsai internálótáborában elkülönített helyen őrizték”. Halála dátumáról, az akkori hatalom ebbéli kegyetlensége okán, többféle változat látott napvilágot, a kutatások alapján az egyháztörténészek úgy valószínűsítik, hogy 1951-ben hunyt el, a pontos dátum vitatott. Először az Új Köztemetőben temették el. 15 évvel később, földi maradványait 1966. június 23-án hozták a Bazilikába, melynek altemplomában helyezték nyugalomra. HÍDLAP !4 hidlap 2011. FEBRUÁR 26. / IX. ÉVFOLYAM / 7. SZÁM
