Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-02-26 / 7. szám

KULTÚRA utolsó HBB-ét. Deák Bili Gyula énekes és Madarász Gábor gitáros vendégként lépett fel. A régi tagoktól a zenekar fel­állásának 30. évfordulóján, 2008-ban búcsúztunk el.- A HBB az említett fekete bárányos, kitiltás időszak után hatalmas sikereket ért el. Nemcsak koncerteken, turnékon bizonyította népszerűségét, de a rend­szerváltás utáni évekig szinte éven­te, kétévente adott ki új albumot, sőt a Kopaszkutya című moziban Szomjas György rendezővel gyakorlatilag film­re vitték a banda egyfajta történetét, a magyar rock akkori állapotát. A kima­gasló hazai érdemek mellett milyen kül­földi sikereket ért el a banda?- Az egykori szocialista országokban, a magyarlakta területeken és a néhai Szov­jetunióban váltunk ismertté. Nyugatra már nem jutott el a zenekar, a Jethro Tull együttes egyik hangmérnöke meghallgat­ta a Vadászat lemezünket 85-ben és érté­kelése szerint érdemes lett volna egy angol nyelvű verziót készíteni az albumunkból. De a Hobo Blues Band sosem nézett nyugatra, az első lemezünknek is a Közép-Európai Hobo Blues volt a címe. Akkor is így tartottam jónak és most is, sose akartam külföldre menni a zenénk­kel. Magyaroknak akartunk játszani, és ez így is maradt végig.- Ez a ragaszkodás, ez a fajta önmeg­határozás a „Szocialista Blues Múzeu­ma” című kiadványukban fogalmazódott meg leginkább. Ezzel tulajdonképpen mindörökre tisztázták magukat. A kora­beli, 80-as évekbeli hatalom először ugye nem igazán kedvelte a bandát, az úgynevezett „fekete bárányok” klikkbe sorolta önöket, ide tartozott a P. Mobil, a Beatrice és a Bizottság zenekar is.- A különböző tiltások ránk, meg a Beat­rice együttesre vonatkoztak leginkább, a Bizottságot Nagy Feróék hívták meg. A P.Mobilt nem tiltották ki sehonnan, a HBB előtti két évben velük játrtam az országot.- Talán nem erőltetett a feltételezés, hogy - hasonlóan több elemzőhöz - most újra megállapítsuk, a HBB, mint akkori alternatív kulturális formáció is hozzá­tett a magyar rendszerváltáshoz, enélkül a zenekar nélkül minden máshogy ala­kult volna. Ön hogy látja ezt?- A fent említett zenekarokkal együtt a mi szerepünk is átértékelődhet a rend­szerváltás kapcsán, de talán nem így. Az alternatív mozgalom akkoriban gyakor­latilag más, a budapesti értelmiségi körök által favorizált együtteseket, előadókat jelölte, olyanokét, akiknek a nevét sze­rintem nem sokan ismerték a főváros belterületein túl. Mi, a Hobo Blues Band pedig egész egyszerűen minden balhéban benne voltunk, amiben csak lehetett. Ma a rendszerváltással így összegüggésbe hozni a zenekart, dicsekvésnek tűn­hetne a számból, ezért nem teszem. A dicséretünket meghagyom azok­nak, akiknek segí­tettem és megfe­ledkeztek róla.- Érdekes kérdés lehet, hogy miként egy adott utat járt be a Hobo Blues Band, úgy a közönsége is. A szakírók egy része már a korai időktől kezdve úgy vélekedett az együttesről, hogy az inkább az értelmiség kedvence, így van-e ez saját szándékuk szerint, vagy ez is csak egy legenda?- Aki azt mondja, hogy a Hobo Blues Band az értelmiségnek szól, az nem tudja megkülönböztetni a dolgokat egymástól. Amikor a búcsúkoncerten a sportaréná­ban két este több, mint húszezer ember énekli József Attila Tiszta szívvel című versét, azt nem lehet „értelmiségi dolog­nak” mondani. Az a fajta költészet, szö­vegbeli gondolkodás, amit mi csináltunk és amit én ma is folytatok, soha senkit nem képviselt saját magunkon kívül és senkit nem tanított és senkinek nem üzent. Úgy gondolom, hogy a rock és a blues nem kizárólag értelmiségi dolog, hanem tiszta és egyszerű, kategóriákon túli zene. Bárki számára érthető. Játszottam már lecsúszott hajléktakanoktól kezdve a köztársasági elnökig sokféle magyarnak, játszottam olyan világsztárokkal, mint a Sting, Peter Gabriel. De játszottam húsz év alatt közel nyolcszáz József Attila elő­adást Jordán Tamás és Vidnyánszky Attila rendezésében, mégsem gondolom, hogy József Attila értelmiségi költő lett volna, mert mindenkihez szól. A művészetben - ha érti amit mondok - a bonyolulton túl van az egyszerű. A Michelangelo szobrok, vagy a Mona Lisa, vagy Svejk, vagy Fellini filmjei nem értel­miségieknek szólnak, hanem azokat min­denki megérti, egyetemi tanártól kezdve az iskolázatlan csavargóig. A Hobo Blues Band vagy én sosem vet­tük célba az értelmiségieket, se a fiatalo­kat, se a csöveseket, se a nagy generációt, se a nagymellű szőkéket, hanem azt ját­szottuk, amit éreztünk. Bárkinek boldogan játszom, ha eljön. 18 000 Ft+áfa / hirdetés felett KEDVEZMÉNY 30% EITEIEDBE AKCIÓ K 18 000 Ft+áfa / hirdetés alatt KEDVEZMÉNY 20% Az akció a 2011. február 14-ig megkötött éves szerződésekre érvényes, minimum 40 megjelenés esetén! Egyéb költség; grafikai díj 3 000 Ft+áfa-5 000 Ft+áfa. Bővebb információ: www.ehirkft.hu esztergom(S)ehirkft.hu telefon: 33/500-750 IX. ÉVFOLYAM / 7. SZÁM / 2011. FEBRUÁR 26. > hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents