Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-02-12 / 5. szám
KÖZÖSSÉG Nem jut színes ceruzára az óvodáknak és a bölcsődének Kevesebb a legkisebbeknek is A válságköltségvetés minden esztergomi oktatási intézményt érint, így a legkisebbeket ellátó, nevelő bölcsődét, valamint minden városi óvodát is. A közelmúltban a képviselő-testület által elfogadott idei költségvetést követően 15-20 százalékkal kevesebből kell gazdálkodniuk, melyről ezúttal az Aprófalva Bölcsőde és az Angyalkert Óvoda vezetőit kérdeztük, akiknek optimizmusuk, töretlen gondoskodásuk, leleményességük példaértékű lehet a nehéz helyzetbe került többi városi intézmény számára is. Alapítvány és a Suzuki segíti az Angyalkert Óvodát Psenák Istvánné, az Angyalkert óvoda vezetője elsőként általánosságban úgy írta le a válságköltségvetés adta helyzetet, hogy az intézményükben most kevesebb jut a közüzemi díjakra, a dologi kiadásokra és a bérekre, járulékokra. Az igazgatónő példaként említette, hogy a megváltozott helyzetben így kisebb összeget fordítanak javítási munkákra, vagy a gyerekeknek például ábrázolási eszközök vásárlásra. A válságköltségvetésben erre az óvodára a tavalyihoz képest közel 15 százalékkal kevesebb összeg jutott. Az óvodavezető kiemelte, hogy a számok ismeretében elvégzett pénzügyi elemzés után kiderült, hogy a csökkenés miatt bérekre, járulékokra szeptemberig van pénz a jelenlegi létszámmal. Az intézményben dolgozó plusz dajkák státusza szüntethető meg úgy, hogy a működés menetén nem esik csorba. Psenák Istvánné hangsúlyozta, hogy leépítésről minden esetben csak az önkormányzat dönthet. Ezt már korábbi cikkünkben is írtuk, a kevesebb pénzből való, de a törvényi előírásoknak megfelelő működésről az intézményvezetőktől megkapott pénzügyi, strukturális elemzések, javaslatok alapján végül az önkormányzat dönt, ebben az esetleges elbocsátások is benne vannak. Arra a kérdésre, hogy a leleményesség mi módon segíti, hogy az intézmény szűkebb költségvetéséből is kijöjjön, Psenák Istvánné azt válaszolta, hogy például három helyett egy kukát használnak, így kétszázezer forintot spórolnak meg, illetve a szükséges játékokat, ábrázolási eszközöket alapítványi pénzből pótolják majd, az alapítvány pedig pályázatokon próbál meg újabb forrásokhoz jutni. Az óvodavezető tájékoztatójában kitért arra is, hogy egyfelől szerencsés helyzetben vannak, mivel intézményüket évek óta támogatja a Suzuki gyár. Ez konkrétan annyit tesz, hogy két csoportot működtet meghosz- szabbított nyitvatartással, a gyárban dolgozó szülők gyermekei számára. A Suzuki vállalja, hogy két óvodai csoport büdzséjét, a béreket, a járulékokat és a működési költségek teljes egészét űzeti. Mivel ettől az anyagi tehertől mentesül az óvoda, így több jut a többi kiadásra. Átszervezéssel spórol az Aprófalva Bölcsőde Kisné Magyar Erika az Aprófalva bölcsőde vezetője azzal kezdte, hogy az általa vezetett intézmény viszonylag jobb helyzetben van, hiszen a tavalyi költségvetéshez képest „csupán” 14,1 százalékos csökkenéssel kell számolnia. A többi, hasonló intézményhez viszonyított kisebb megszorítás mégis azt diktálná, hogy az intézménynek négy dolgozójától meg kell válni. A feltételes mód azt jelenti, hogy az intézményvezető azt reméli, hogy nem lesz ilyen mértékű a leépítés. Ez egyfelől abból is fakad, hogy a bölcsődei területen a dolgozók csak a közalkalmazotti bértábla szerinti összeget kapják, esetükben nincsenek pótlékok. Kisné Magyar Erika hozzátette, függetlenül a már megszavazott rájuk vonatkozó költség- vetéstől, elkészített egy alternatív költségvetést. Ebben a büdzsében például már meg lehetne tartani az említett négy dolgozót, a remények itt arról szólnak, hogy mint mondta „ha ezt a változatot valaki elfogadná, akkor nagyobb lehetne az optimizmus”. Ettől függetlenül az Aprófalva vezetése átszervezésekkel megpróbálja megoldani, hogy az elfogadott költségvetés szerint is tovább tudjon működni a bölcsőde. Ennél az intézménynél is úgy vélekednek, hogy a dologi kiadások esetében további spórolással lehet élni, a hangsúly elsősorban a rezsi kiűzetésének fontosságára tevődik. Az Aprófalva bölcsőde speciális helyzetben van, mivel Esztergomnak egyetlen ilyen intézménye. Mivel úgynevezett „sajátos nevelési igényű gyermekekkel” is foglalkozik a bölcsőde, ezért ezekkel a kicsikkel külön gondozónő foglalkozott. A szeptembertől májusig tartó fejlesztő -pedagógiai időszak idén tavasszal véget ér, az őszi kezdésnél pedig ezeket a sajátos nevelési igényű gyermekeket már nem tudja ellátni az intézmény. A leépítés másik érintettjei a technikai személyzet tagjai, itt az egyik, a roma programban dolgozó foglalkoztatott saját maga mondott fel, egy másik, konyhai dolgozó pedig nyugdíjba megy, őhelyette sem vesznek fel új dolgozót, hiányukat pedig belső átszervezésekkel oldja meg az intézmény. Kisné Magyar Erika tájékoztatójában aláhúzta, az Aprófalva bölcsőde „alapjáraton” 80 férőhelyes, de szükség esetén az intézmény ennél több, 90 vagy akár 110 kisgyermeket is el kell tudnia látni, a fent leírt új helyzetben ezt is űgyelembe kellett venni. Ennek a problémának érzékeltetésére a bölcsődevezető elmondta, hogy az előírásoknak megfelelő rendszerű konyhát üzemeltetnek, melyet egy szakácsnő vezet, aki mellé a válságköltségvetés miatt már csak egy konyhalány dolgozó jut, ami rendkívül megnehezíti a konyha működését. MIMU1 6 bidlap 201). FEBRUÁR 12. / (X. ÉVFOLYAM / 5. SZÁM
