Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-08-27 / 27. szám
KÖZÖSSÉG Hol van a pénz?- a régóta várt válasz Hol van a pénz? - régóta találkozunk ezzel a kérdéssel. Minden alfájának és Omegájának tűnik Esztergom hitele, adóssága más szóval, hisz emiatt indult adósságrendezési eljárás, ami kapcsán aztán Esztergom „botrányvárosként” dőlt az országos sajtóból, példa lett egy példaérték nélküli rendszerben, és ami miatt ma nincs arra pénz, amire korábban volt, Esztergom gúzsba kötve, összekötött kezekkel nézheti végig, ahogy körülötte tovább rohan a világ, az ország. Mindenki a korábbi városvezetéstől várja a választ, már akit érdekel valóban a válasz, és nem csak rossz hangulatkeltő, jól skandálható hangzatos szlogennek tekintik a ,hol van a pénz?” gondolatot. A polgármester asszony egyik sokat emlegetett kérdése is ez, és arról mivel válasz nem érkezett közlemény formájában, csak azok tudhatnak, akik végig nézték a több órás testületi ülések közvetítését. Mivel tehát fontos kérdésről van szó, biztosan sokan várják a választ, így úgy éreztük kötelességünk közzé tenni az újság hasábjain is az autentikus választ, hisz a korábbi polgármester szólt erről a sokak érdeklődését vonzó témáról. Az a 26 milliárd forint bűvös szám, ami a korábbi városvezető szerint sosem volt letagadott. Az összeg egy része, két milliárd forint peres követelések tárgya, amelyeknek nagy része rosszhiszemű, jogalap nélküli. Ezek a peres ügyek kiemelten például a fürdőépítés során furcsán csődbe ment ConturBau céget és másokat érint. Ha sikerrel járnak a perek, 24 milliárd forint összegre csökken a város hitelállománya, amely összeg több, mint a város egyéves költségvetése. A volt polgármester hangsúlyozta, hogy az, hogy egy önkormányzatnak van egy évnyi költségvetésnyi adóssága, nem jelent csődhelyzetet, sem jogilag, sem gazdaságilag nem ok arra, hogy csődeljárást indítsanak egy város ellen. Ha szélesebben tekintünk ki látható, hogy például a legtöbb európai tagállamnak egy évnyi költségvetési adósságnál jóval nagyobb az adóssága, ráadásul nem is a költségvetéshez viszonyítva, hanem a bruttó hazai össztermékhez, a GDP-hez, ami jóval nagyobb, mint a költségvetés. Esztergom GDP-je több tízszerese, mint a költségvetése, hiszen ebbe beletartoznak az itt termelt termékek és javak, például itt említhetjük a Suzukit is. Többször írtuk magunk is a Hídlapban, hogy Esztergom a top 10-es eladósodott magyar városok között sem szerepel. Ha ettől el is tekintünk az, hogy egy évnyi költségvetésnyi főösszeggel tartozik Esztergom a hitelezőknek, elsősorban bankoknak, az magyar, vagy európai körülmények között normális. A hitel nem bűn, hanem a gazdasági fejlődés része, a legtöbb magyar család ezzel rendelkezik. A családi eladósodás példája sem először kerül a lap hasábjára, többször írtunk arról is, hogy ha a hitelt a család beruházásra, otthonteremtésre költi, netán egy vállalkozás indítására, az teljesen normális, hiszen ez gyümölcsözhet, gyarapodáshoz vezet. A volt polgár- mester felhívta a ügyeimet arra, is, hogy Esztergomban ez a 24 milliárd forintnyi összeg, illetve ennél több is, beruházásokra fordíttatott, és ezek tények. „Lehet mondani, hogy hol a pénz, de ezek a tények, az, hogy a városban beruházott összeg jócskán meghaladja a hitel mértékét az elmúlt tíz év tekintetében. Nem hogy a hitelt beruháztuk, hanem meg- toldottuk a hitelt, többet fektettünk be, mint amennyit felvettünk, ami mind családoknál, mind vállalkozásoknál követendő példa lenne” - mondta Esztergom volt polgármestere. Persze kételkedők mindig vannak és maradnak, így elhangzott, hogy aki nem hiszi ezeket, az nyugodtan utánajárhat, haelőveszi az elmúlt 11 év költségvetés zárszámadásait - ezek rendeletek, jogszabályok, amelyekben az elkönyvelt tételek szerepelnek. Ha bárki összeadja a beruházásokat, látni, hogy a beruházások mértéke meghaladja a hitelek mértékét. Mindenki talán abban egyetért, hogy Esztergomban igen nagy lemaradást kellett behozni, hihetetlen mértékű beruházások voltak szükségesek, hiszen Esztergom nagyon hátrányos helyzetből indult. Trianonnal pórul járt, a szocializmus alatt pedig még inkább hátrányos helyzetbe került a város. Az esztergomiak elvárták és megérdemelték, hogy ennyi hátrányt követően a város ismét fellendüljön, és ezt nem is veszi el senki a várostól, bárhogy is alakulnak a politikai viták. A volt polgármester kiemelte, hogy a gond nem itt van, hanem ott, hogy elindult a csődeljárás, ami rettenetes súlyt helyezett a városra, borzasztó nehéz helyzetbe hozta Esztergomot. Ha bárki belegondol, ha például Magyarország vagy egy bármelyik más ország fizetésképtelenséget jelentene be, akkor letérdelne az érintett országok gazdasága, évtizedekre tönkremennének. A fizetésképtelenség bejelentése, csődeljárás kérése gazdasági szempontból a legrosszabb húzás volt, ezt majd minden gazdasági szakember megerősíti. Nehezményezés kíséri azt a tényt is, hogy alig egy hónapot követően indította el Tétényi Éva az adósságrendezési eljárást, amely időszak nem lehetett A HITEL NEM BŰN, HANEM A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS RÉSZE, A LEGTÖBB MAGYAR CSALÁD EZZEL RENDELKEZIK. 4 hídlap 2011. AUGUSZTUS 27. / IX. ÉVFOLYAM / 27 SZÁM
