Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-20 / 43. szám
KULTÚRA Esztergom felfedezése, avagy a hely története Hild József, a Bazilika építésze Esztergom története egyben az építészek története - mondhatjuk, hiszen számtalan, történelmi épület viseli e szakma legkiválóbbjainak keze nyomát. A jelenlegi pompa is nekik köszönhető, köztük is főként Hild Józsefnek, a legnagyobb magyar klasszicista építésznek, aki nemcsak a város mai emblémájának is felfogható Bazilika építésében játszott főszerepet, de a Takarékpénztár, a Bibliothéka és a papnevelde (ma Szent Adalbert Központ) építése is az ő nevéhez fűződik. Cikkünket a lexikális életrajz mellett Pattantyús-Ábrahám Ádám a bme Építészmérnöki Kar, Épü- letszerkezettani Tanszék, nyugalmazott egyetemi tanára, a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III. egyik szerzőjének szemelvényezett tanulmánya alapján írtuk. Hild, a 19. századi legnagyobb magyar építész Hild József, Hild János építész fiaként 1789. december 8-án született Pesten. A piaristáknál szerzett érettségit, majd a Bécsi Művészeti Akadémián tanult. Ezt követően az Esterházyak udvari építéII1LD JÓZSKF. sze lett, de apja által irányított építkezéseken is részt vett már ekkor. Később azért utazott Itáliába, hogy az építőmesteri engedélyt megkapja, ezért Nápolyban, Rómában, Firenzében, Milánóban folytatott kiegészítő tanulmányokat. Magyarországi építészeti tevékenysége az 1820-as években indult meg igazán, illetve további lendületet adott pályájának az 1838-as nagy dunai árvíz pesti pusztításait követő újjáépítési periódus. 1844-ben végre megkapta építőmesteri engedélyét, melynek birtokában kortársai fölött messze kimagaslóan, mintegy 900 tervét fogadták el, melyek jelentős része meg is valósult. Európai rangot jelentett, hogy 1836-ban a bécsi Képző- művészeti Akadémia - Pollack Mihállyal együtt - rendes tagjai közé választotta. Hild József 1842-ben emellett megkapta a Pest díszpolgára címet is, mert gyakorlatilag neki köszönhető a magyar főváros 19. századi képe. A virtuális lexikon így ír erről: „Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyar- országi, és főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát is. Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten- nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi-Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi- ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa)”. A nagy jelentőségű mester életének utolsó szakasza - az utókor számára - érthetetlen mellőzöttségben Hild József 1845-ös terve a pesti Szent István- bazilikáról telt. 1861-ben megvonták tőle Pest városi építészeként kapott ezer forintos javadalmazását, és idős korára ritkán kapott már megbízást. Egy leírás szerint öregkorát, melyet az özvegység is sújtott, rangjához méltatlan szegénységben élte, szerény lipótvárosi lakásában. „Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott az ő képzeletében. 1867. március 6-án halt meg tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14. szám alatti házban lévő lakásán. 1867. március 8-án a Fővárosi Lapok mindössze ennyivel búcsúztatták: Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt” - emlékezett az egyik legnagyobb magyar építészre az utókor. Aki megalkotta a Bazilika végleges formáját Hild Józsefet az Egri Székesegyház tervezőjét bízta meg Kopácsy József érsek a Bazilika építésének folytatásával, mivel Packhot (a korábbi építészt) 1839-ben meggyilkolták. Kopácsy Pyrker érsek javaslatára választotta Hildet, aki akkora már - közmegelégedésre - befejezte az egri székesegyház építését. Hild 0 hídlap 2010. NOVEMBER 20. / Vili. ÉVFOLYAM / 43. SZÁM
