Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-20 / 43. szám
KULTÚRA Császárfürdő udvara 1842-ben gondosan áttanulmányozta Kühnel és Packh terveit, valamint Pietro Nobile és Hüppmann Ferenc (Packh János korábbi két vetélytársa) ellenterveit is, de ezenkívül az érsekség levéltárából kikért még hét tervmásolatot, amelyek kupolás templomokra vonatkoztak. Ezek közül a legfontosabbak: a Római Panteon, a Firenzei dóm, a római Szent Péter bazilika, a londoni Szent Pál székesegyház és a párizsi Szent Geneviéve Panteon. Hild akkora már jelentős gyakorlatot szerzett a kupolás templomok és kupolák elméletében, tervezésében és építésében. Elvetette a kupolára kidolgozott összes addigi tervet és teljesen új szellemes és műszaki szempontból is újdonságnak számító tervet dolgozott ki. A kupola szerkezeti megoldásában analógia fedezhető fel a Sir Christopher Wren által tervezett londoni Szent Pál katedrálisra tervezett kupolával. A kupolaépítés legnagyobb nehézségét a váll-gyűrűnél jelentkező, kifele ható vízszintes feszítőerők kérdése jelenti. A vállnál működő ferde erők vízszintes összetevőit vagy terheléssel teszik meredekebbé, hogy eredőjük ne lépjen ki a falból, vagy a vállnál, illetve magában a kupolába beépített acél abroncsokkal egyensúlyozzák. Wren a Szent Pál székesegyház kupolája oldalerőinek egyensúlyozására mind a két módszert alkalmazta. Hild nemcsak felismerve Wren kupolája szerkezeti megoldásának zsenialitását, hanem még tovább is fejlesztette azt. A kupola terheit Hild is megosztotta a dob és az azt övező oszlopgyürü közt, akárcsak Wren. Ez tette lehetővé számára a 12 óriásablak megnyitását a dobon, ami nem csupán a központi, de az egész belső templomteret bevilágítja a kupola alatt. További újdonságot jelentett a külső kupolahéj szerkezeti kialakítása. Hild szakított a szakmai hagyománnyal és az úgynevezett héjkupolát tartó szerkezetet acélszerkezettel építtette meg. A korai térbeli acélszerkezet alkalmazását számosán ellenezték és nagy ellenállást kellett leküzdenie. Hild alaposságára jellemző az is, hogy a 30 méter átmérőjű kupolaszerkezetet a bécsi üzem Hild József tervei alapján készült az egykori, esztergomi Takarékpénztár épülete is összeszereltette és miután azt ott bemutatta és megvizsgálta, csak azután szerelték fel a falazott kupola fölé, végleges helyére. A lefedés anyagát előbb ólomból kívánta megvalósítani, majd a rézfedés mellett döntött, azonban a rézlemezek felerősítésének módjában is szakított a hagyományokkal, a lemezeket nem deszkázatra erősítette, hanem pikkelyfedés- szerűen közvetlenül az acélszerkezetre. A külső acélkupola állékonyságát a 20. század elején, a templom renoválása során ellenőrizték. Csupán egy belső merevítő gyűrűvel kellett a szerkezetet kiegészíteni ahhoz, hogy megfeleljen az akkori, de már ez időben tudományosan megalapozott méretezési előírásoknak. PÖLTL ZOLTÁN Régi képeslap az esztergomi Bazilikáról (1899. augusztus) Vili. ÉVFOLYAM 43. SZÁM / 2010. NOVEMBER 20. > hidlap.net 31
