Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-20 / 43. szám
KULTÚRA Éppen holnap lesz 94 éve, hogy elhunyt Ferenc József, halálának napja alkalmából pedig Heti história rovatunkban ezúttal az egykori osztrák császár és magyar király Erzsébettel, vagyis Sissivel kötött házasságának körülményeit idézzük fel. 1916. november 21-ÉN Bécsben halt meg I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki minden elődjénél hosszabban, 68 esztendeig uralkodott birodalmában. 1848. december 2-án került trónra, nevéhez, bár leginkább anyja, a magyargyü- lölő Zsófia főhercegnő nevéhez fűződik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése, az aradi vértanúk kivégeztetése, Haynau rémuralma, Schwarzenberg megtorló kormányzása, majd a Schmerling- féle provizórium, amely végül elvezetett a kiegyezéshez, amellyel a császár megteremtette az Osztrák-Magyar Monarchiát, szabad utat engedve a „boldog békeidők” alkotmányos monarchiájának. Úgy is maradt meg a magyarok emlékezetében, mintha valójában két Ferenc József lett volna. Az egyik az a 18 esztendős fiatalember, aki végrehajtatta az említett vérengzéseket, a másik pedig a kiegyezést követő csaknem ötven esztendő elfogadott, már- már szeretett uralkodója. Ebben természetesen óriási szerepe volt a Magyarországon szinte példátlanul közkedvelt császárnénak, Erzsébetnek, akit nemes egyszerűséggel csak Sissinek neveztek. 1853. augusztus 16-án Ferenc József nagynénje Ludovika bajor hercegnő két lányával, Helénával és Erzsébettel látogatást tett Ischlben, ahol az ifjú császár éppen a nyarat töltötte. Nem egyszerű rokoni látogatásról volt szó, hanem arról, hogy az akkor „már” 23 esztendős Ferenc Józsefet anyja, Zsófia főhercegnő meg akarta nősíteni. Egy Habsburg uralkodónak természetesen más uralkodócsaládból kellett feleséget keresni, ezenfelül pedig szigorúan katolikus vallásút. A „jelöltnek” feltétlenül olyan ország dinasztiájából kellett származnia, amely Ausztriával az adott pillanatban nem volt ellenséges viszonyban, ilyen pedig - mondjuk meg őszintén - akkor kevés akadt. Zsófia főhercegnő a kevés lehetőség közül a saját családja szempontjából a legelőnyösebbet választotta. Ludovika húga, I. Miksa bajor király lánya volt, férje pedig Miksa bajor királyi herceg a Wittelsbachok oldalágából. Igaz, hogy a Zsófia által kissé megvetett, bohém Miksa herceget leginkább a lovak, a nők, a vadászatok és a bajor mulatságok érdekelték, de a császári anya szemet hunyt e kellemetlenség fölött és húga idősebb Egy császári frigy Magyar királyként Ferenc József uralkodott a leghosszabb ideig, 68 évig Sissi nevét Magyarországon számos közterület viseli, ezenkívül Budapesten és Komáromban is van Erzsébet híd lányát, Helénát szemelte ki Ferenc József jegyeséül. Részint azért, mert már tizenkilenc éves volt, részint pedig mert híres szépségnek is számított. Erzsébet egyébként épp egy fájdalmas szerelem után volt, egy bajor gróf tetszett neki, ám ő a közelmúltban meghalt. Ischlben gyászruhában jelent meg anyjával és nővérével együtt a császár előtt. Ferenc József hirtelen a kisebbik lány iránt kezdett érdeklődni. Másnap bált rendeztek, ott már Erzsébettel táncolt, holott á hercegnő még nem is nagyon értett a tánchoz. Augusztus 18-án, a saját nevenapján már meg is kérte Erzsébet kezét. Úgy tűnik, Erzsébet sem idegenkedett a határozottan jóképű ifjú császártól, talán csak a foglalkozásától. Mondják, többször is sírva fakadt, amikor a házasság szóba került, s egyre azt hajtogatta, hogy nagyon szívesen hozzámenne, ha csupán egyszerű szabólegény volna. Ezzel a ranggal azonban az osztrák császár nem szolgálhatott. Az eljegyzés szinte pillanatok alatt ment végbe az anyagiakat elrendező házassági szerződés megkötését a következő év márciusára halasztották. A megismerkedés és az esküvő között eltelő alig néhány hónapban Sissinek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra, a legkevésbé a Habsburg Birodaloméra. Az egyik legfontosabb „tananyag” Ausztria történelme volt, melyet Majláth János gróf, történettudós tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót, sőt magyar verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. A parádés esküvőre Sissi április 20-án indult, végig hajóval a Dunán, mindkét partról folyamatos ünneplések közepette. A megérkezést követően díszvacsora fogadta, másnap pedig megtörtént az ünnepélyes bevonulás Bécsbe. Azt mondják, hogy emberemlékezet óta nem láttak ekkora pompát a székvárosban. Április 24-én ment végbe az esküvő. A szertartást Othmar Rauscher bécsi hercegérsek celebrálta hetven fős segédlettel. A császárváros önfeledten ünnepelt. Ezután következett a nászéjszaka, de reggel már ott volt a két mama, hogy diszkréten tájékozódjanak. Egy osztrák császárné legintimebb ügyei is az udvarra tartoztak. Majd elkezdődött a későbben csak „magyarok királynéjaként” emlegetett Sissi szenvedésekkel teli, a genfi gyilkos tragédiával végződő boldogtalan élete. Sissit a Genfi-tó partján egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővei szíven szúrta 1898. szeptember 10-én. vmmummí /m ÉVFOLYAM / 43. SZÁM / 2010. NOVEMBER 20. hidlap.net 2<
