Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-20 / 43. szám
KULTÚRA / HELYI HISTÓRIA Esztergom vértanúja Nem szükséges különösebb irodalmi műveltséggel rendelkeznie bárkinek ahhoz, hogy tudja, ki is volt az a hányatott sorsú magyar főúr, akinek a nevéhez fűződik a hazai reneszánsz költészet megteremtése. Természetesen Balassa Bálint, akinek a költészetével zárul a magyar irodalom gyermekkora. Balassa Bálinttal lép be a magyar nyelv a klasszikus irodalmat hordozó nyelvek sorába. Bármely középiskolásnak illik tudnia, mi is az a Balassi strófa, a végvári költészet vagy a bontakozó magyar nyelvű szerelmi líra, ám a kor legjelentősebb költőjének kalandos életútja már kevésbé ismert. Míg nevelője, a polgári származású Bornemissza Péter megzendítette a magyar versírás nyitányát, tanítványa, a főúr, megalkotta dicsőséges történetének első felvonását. 1554. október 20-án született Zólyom várában. Gondtalan gyermekéveit Liptóújváron, Besztercebányán és Nürnbergben töltötte. A kor szellemének megfelelően szigorú katonai nevelésben részesült, miközben fejedelmi és főúri udvarokban apródoskodott, eredeti magyar toborzó táncával gyönyörködtette az udvart és csapta a szelet a szép asszonyoknak, de első irodalmi kísérletével, egy németből fordított elmélkedéssel is nagy feltűnést keltett. Ám mindez 1569-ben egy csapásra bevégeztetett, amikor apját, Balassa Jánost, Zólyom kapitányát, Gyarmat és Kékkő urát, a kor leggazdagabb észak-magyarországi főurát egy koncepciós perben összeesküvés vádjával letartóztatták és noha megszökött a fogságból, sőt a vádak alól is sikerült tisztáznia magát, vagyona nagy részét, gazdagságát, társadalmi pozícióit elvesztette. Ettől kezdve a költő egész életére ránehezedett az udvar gyanakvása és ellenszenve, haláláig pereskedett vagyona és egzisztenciája visszaszerzéséért. 1575-ig az egri végeken vitézkedett. Itt szeretett bele Ungnád Kristóf feleségébe, Losonczy Annába, akit hozzá írott versciklusában Júliának nevezett. Ekkor történt, hogy Békési Gáspár, Báthory István erdélyi vajda vetélytársa Miksa császártól engedélyt kapott zsoldosok toborzására, hogy a hatalmas vajdát kizavarhassa fejedelmi székéből. Balassa Bálint is a zsoldosokhoz csatlakozott, de a fejedelem nagyhírű kapitánya, Kornis Gáspár, szétverte Békési hadát. Balassa Bálint sokakkal egyetemben Báthory fogságába került. Igaz, a fejedelem mint vendéggel bánt vele, és Balassa megismerkedhetett az erdélyi udvar humanista műveltségével, sőt olyan szoros barátság alakult ki közöttük, hogy amikor Báthory t lengyel királlyá választották, a költő is vele tartott. Ez azonban csak fokozta az udvar gyanakvását, hiszen Báthory fel akarta szabadítani Magyarországot a Habsburg-uralom alól, így a lengyel király szolgálata az udvar szemében egyet jelentett a felségárulással. Hogy tisztázza magát 1577-ben hazatért és csatlakozott Rudolf császár hadaihoz derekasan harcolva a török ellen, különösen Egernél. 1584-ben, harminchárom esztendős korában házasságot kötött egyik közeli rokona, Dobó István leányával, Krisztinával. Ekkor vérfertőzés vádja alá került és öt esztendei keserű üldöztetés után végül bujdosásra adta magát, bár ezt sokak szerint nem jószántából tette. Járt Lengyelországban és Angliában, miközben utolérte az a vád is, hogy fiával együtt török hitre tért volna, holott ebből egy szó sem volt igaz. Végül 1594-ben tért újra haza és Pálffy Miklós vezérlete alatt Esztergom ostromára indult. Az ostrom előtt meggyőnt Dobokai Sándor jezsuita szerzetesnek, majd belevetette magát a küzdelembe, amelynek során egy ágyúgolyó mindkét lábát szétzúzta. Érezve közeli halálát ismét Dobokait hivatta, és amint Kőrösy László írja, utolsó kívánsága az volt, hogy a páter készítse őt elő az utolsó útra. Gyónása közben vágták le mindkét lábát. Végső óhaja az volt, hogy Dobó Krisztinától született fiát, akit mindvégig törvénytelennek nyilvánítottak, Dobokai vegye pártfogásába. Volt még annyi ereje, hogy levelet diktáljon Mátyás főhercegnek. Utolsó soraiban az ő védelmébe ajánlotta gyermekét, azután meghalt. Földi maradványait Hibén, a Kriván havasa mellett temették el. Emlékét a Balassa-szobor, egy utcanév és egy középiskola neve őrzi vértanúsága helyszínén, Esztergomban. III. ÉVFOLYAM / 43. 8 2010. NOVEMBER 20. SZÁM
