Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-20 / 43. szám
KULTÚRA provance VIRÁGÜZLET 2500 Esztergom, Vörösmarty u. 4. Nyitva: H-P 9-17; Szó 8-13 Karácsonyig vasárnaponként is Esztergom belvárosában, hangulatos virágüzletben vágott és cserepes virágok széles választékával, egyedi kézműves kerámiákkal várjuk a kedves érdeklődőket, vásárlókat! Minden héte" akdÓ! Isten éltesse az Erzsébeteket és Katalinokat! Novemberi szent névnapok Több szentünk emléknapját is novemberben ünnepeljük, Márton és Erzsébet napon már túl vagyunk, jövő héten pedig a Katalinokat köszöntjük. Erzsébet és Katalin névnapok, ünnepnapok a katolikus egyház ünnepei, és a népi jeles napok közül is kiemelkednek. Az egyház november 19-én emlékezik Árpád-házi Szent Erzsébetre, akit úgy is neveztek, hogy Türingia dicsősége, míg Aleaxandriai Szent Katalinnak, a „szép királylánynak” emléknapját november 25-én tartjuk. Ha Erzsébet napján havazik, fehér karácsonyunk lesz Az Erzsébet névnek nagy jelentősége volt a népi hiedelem világban, ami talán a név jelentésével függ össze, hiszen az Erzsébet eredeti jelentése nem más, mint az „Isten az én esküvésem”. Az Erzsébet héber eredetű név, ami az Elisabeth német névből származik, a név elemzését tekintve pedig megtudhatjuk, hogy viselőjét felelősségteljes, rátermett, határozott személyiség kialakulására sarkalja. A néphagyomány szerint Erzsébet napja úgynevezett rámutató nap, ami azt jelenti, hogy a november 19-ei időjárás jó előre meghatározza az elkövetkezendő napok időjárását is. A megfigyelések szerint ezen a napon sokszor leesik az első hó, amihez szorosan kapcsolódva régen azt is szokás volt mondani, hogy karácsonykor is az ezen a napon tapasztalt időjárásra kell számítani. A jóslatok kimondják még, hogy ha Erzsébet napján esik, akkor enyhe télre számíthatunk. Az egyházi ünnep eredetét kutatva Erzsébetről kiderül, hogy rendkívül előkelő családból származott, II. András magyar király lányaként 1207. július 7-én született Sárospatakon, ám nem sokáig élvezhette az otthon melegét, hiszen négy éves korában Wartburg várába került a német Lajos herceg jegyeseként. Az idegen környezetben nem volt könnyű élete a fiatal lánynak, ráadásul anyósa sem kedvelte, így férje halálát követően hamar el is hagyta korábbi lakhelyét. Marburgba költözve, a gazdagságról lemondva vagyonát a szegényeknek adva Erzsébet a Szent Ferenc harmadrendje leányainak egyszerűségében és szegénységében élt egészen haláláig. Négy évvel eltávozása után tetteiért szentté avatták, ünnepnapját pedig azóta is minden év november 19-én tartják. Ha Katalinkor fagy, enyhe telünk lesz A Katalin egy egyiptomi-görög-német- magyar eredetű név, aminek jelentése „tiszta”. A keresztnév elemzése szerint a Katalin név viselése hozzájárul a társaságkedvelő, változatosságot igénylő személyiség kialakulásához. A névhez több népi jóslás is kapcsolódott korábban, egyebek között férjjósló és időjárás előrejelző erőt tulajdonítottak neki. Úgy tartották, hogy ha ezen a napon egy lány egy gyümölcsfa ágát vízbe tette és az karácsonyig kihajt, akkor a lány a követező évben férjhez megy. Az időjárási viszonyokat tekintve pedig azt mondták, hogy ha Katalinkor kopog, akkor karácsonykor tocsog, tehát, ha Katalin napján fagy, akkor az ünnepek alatt enyhe, esetleg esős időre lehet számítani. Katalint, aki a 4. században élt, az egyház nagylelkűsége, önfeláldozása és a hit igazságának védelméért avatta szentté. Katalin már fiatal korától magasfokú teológiai műveltséggel rendelkezett, ami Maxentius császár érdeklődését is felkeltette, így az uralkodó Alexandriába utazott, ám a fiatal lány érveléseit nem tudta felülmúlni. A császár ekkor magához hivatta a bi rodalom ötven leghíresebb bölcsét, akik szintén nem tudtak versenybe szállni Katalin tudásával, amiért máglyára ítélte őket. Miközben a bölcseket a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet. Maxentius ezt nem nézte jó szemmel, és mivel nem bírta hittagadásra bírni a lányt, őt is a vesztőhelyre küldte. Katalin kivégzése előtt arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus sze- retetéért megemlékeznek róla bőséget élvezzenek, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Végezetül bünbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. Az egyház november 25-én emlékezik meg róla. BOZORIIVETT Vili. ÉVFOLYAM / 43 SZÁM / 2010. NOVEMBER 20.
