Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-11-13 / 42. szám

Oldja meg az oldal sarkában található Sudoku játékot, vágja ki, és küldje vissza a szerkesztőség címére november 17-ig!

A helyes megfejtők között az Aquasziget Esztergom által felajánlott belépőjegyet sorsolunk ki! Az előző heti számunk feladványának megfejtői közül Gere Istvánná (Dorog) olvasónknak kedvezett a szerencse; a két héttel ezelőtti feladványunk másik helyes megfejtője: Pető József né (Csői nők). Nyereményeiket szerkesztőségünkben vehetik át.

LegUtODD

rjPfcTi

megre

5 6

1

9

7

S

8

3

8 2

9

3

4

6

7

1

4

8

7

2

9

5

6

3

9

5

6

4

1

3

8

7

2

2

3

7

6

8

5

1

4

9

6

8

2

5

9

7

4

3

1

7

9

5

1

3

4

2

8

6

3

1

4

8

6

2

9

5

7

8

7

1

8

3

2

2

9

6

8

6

3

2

7

9

4

6

1

8

3

7

4

5

9

5

2

4

2

1

Esztergom íróján keresztül is emlékezik

A címbéli mondat akként nyer értelmet, ha tudjuk, hogy Onagy Zoltán, Esztergom írója idén adta ki Sötétkapu című, az 1956 őszén Esztergomban játszódó kisregényét. A történetet egy óvatos, a dolgokba akaratán kívül sodródó apokaliptikus ember szemével látjuk, így foglalja össze a művet a kiadó.

Esztergom a magyar történelem három- dimenziós képeskönyveként már sok művészt ihletett meg. Érdekes, hogy tán a költők, írók vették ki részüket legkevésbé ebből a szinte végtelen lehetőségből. Onagy Zoltán, aki nemcsak tipikus mai magyar író, de jellegzetesen „esztergomi figura” is, a forradalom 50. évfordulójára készítette el történelmi kisregényét. A műről már korábban is írtunk hír szintjén, ezúttal a városközpontban lévő könyvesbolt „Esztergomi témájú könyvek” polcról emeltük le. A pár hónapja már beharangozott 1956-os kerettörténet egy Anna nevű fiatal nő tragédiáját meséli el. A Pont Kiadó a fentiek mellett így harangozta be a könyv hátoldalán a kiadványt: „Onagy Zoltán regénye történelmileg hitelesen, pontosan rekonstruálja Esztergom 1956-os napjait. Ebben a nagyon reális térben és időben zajlik az emberi történet, „a regény”, amely mintegy értelmez és távlatokat nyit: a történetre, a történelmünkre. Hatása így félelmetes, hiszen realitás és annak „lelki mása” (belső emberi történések) drámai módon keverednek”.

Számunkra, a Hídlap íróinak, szerkesztőinek számára mindig is az egyik legszebb feladat volt az 1956-os esztergomi események leírása. Az újságcikk forma azonban számos ponton nem adhatja vissza a történelem minden aspektusát, ezért is külön öröm, hogy most egy olyan kötetet ajánlhatunk olvasóinknak, mely ezekre a „kitakart” látószögekre is figyel, sőt ezekre épül. Onagy Zoltán hű íróként, hű esztergomiként jegyzi le a forradalom esztergomi eseményeit, közben úgy szövi

Onagy Zoltán

Anna történetének szálait, hogy azok nem vesznek el semmit, inkább a valóság szintjén adnak hozzá újabb adalékokat 56-hoz. Az ünnepek ugyan elmúltak, meggyújtottuk a gyertyákat, elhelyeztük a koszorúkat, újra az utcára vittük a lyukas lobogót és ismét együtt énekeltük a mártírok emlékművénél a szent magyar dalokat. Mégis, e kötet segítségével megint ott lehetünk gondolatban, apáink, anyáink, nagyszüleink esztergomi hőstetteinek helyszínén, a Sötétkapunál.