Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-29 / 36. szám
helyi érték főre eső költségvetési főösszeg értékéhez viszonyítva, vagyis arra világít rá, hogy adott település a költségvetési bevételeiből mennyit fordított beruházásokra. A rangsor élén szerepelnek azok a városok, amelyek okosan, felelősen gazdálkodtak, bevételeiket nem egyszerűen felélték, hanem befektették saját lakóhelyük szebbé, élhetőbbé tétele, munkahelyteremtés, illetve egyéb, a fenntartható fejlődést szolgáló célra. A ranglista vége felé szereplő városok viszont bevételeiknek csak kis hányadát fordították beruházásokra, nagyobb hányadát a város működésére költötték, „kifolyt a kezükből a pénz". A tücsök és a hangya című klasszikus tanmese példájával élve azok a városok, amelyek neve felett hosszú oszlop magasodik, a „hangyák", amelyek neve felett nem nyúlik magasra a diagramm, azok a „tücskök". A rangsor élén Gyula áll, amely az egy főre eső költségvetési bevétel 24,45 százalékát fordította beruházásra, mögötte Zalaegerszeg és Szigetszentmiklós után a negyedik helyen Esztergom áll 20,97 százalékos aránnyal, ami azt jelenti, hogy a város minden egy főre eső bevétel ötödik forintját beruházásokra költi. Egyre többen vagyunk A 30 ezernél nagyobb lélekszámú települések sorában ma mindössze tízben laknak többen, mint 1999-ben. Esztergom a 6,83 százalékos lélekszám-növe- kedéssel a negyedik helyen áll. Ahol biztosított a munka, az otthon és a biztonság, ott jól érzik magukat a lakók. Az oszlopdiagram (17. táblázat) azt mutatja, hogy Magyarország 30 ezernél nagyobb lélekszámú településein 1999 és 2010 között miként alakult, hány százalékkal nőtt, illetve csökkent a lakónépesség. Jól látható, hogy a nagyvárosok több mint kétharmadában kisebb-nagyobb „Az autókaraván tehát halad, Esztergom autója lendületesen előzget, manőverez a szembejövő akadályok, „útlezárások", „balesetek" ellenére is. De vajon hogy érzik magukat az autókban ülő utasok?" mértékben csökkent a lélekszám. A régi idők klasszikus iparvárosai, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Dunaújváros szenvedte el a legnagyobb veszteséget, de kismértékben ugyan, mégis csökkent a lakónépessége a sikertörténetként emlegetett Debrecennek is. Mindössze tíz olyan város látható az ábrán, ahol ma többen élnek, mint 1999-ben, ezek között öt csupán két százalékkal tudta növelni lélekszámút, amely néhány száz beköltözőt jelent. Az élmezőnyben Gödöllő, Sopron, Mosonmagyaróvár mögött, Kecskemét előtt a negyedik Lélekszám változások - Lakónépesség alakulása 1999-2010 között a 30000 főnél nagyobb települések figyelembevételével (%) 15 10 5 O-5 -10-15 -20 17. táblázat Forrás: KSH hidlap.net hídlap 37
