Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-29 / 36. szám
helyi érték helyen áll Esztergom, ahol közel 7 százalékos növekedés volt tapasztalható. Az előző diagramokkal összevetve látható, hogy a szorgos hangya módjára gazdálkodó, tudatosan fejlesztő városok, mint Esztergom, vonzzák a lakókat. A legjelentősebb vonzerőt a munkahelyek jelentik, amelyek az ipari park és a kereskedelmi övezet fejlődése következtében jöttek létre, de a fiatal, családalapításra készülő párokat vonzza a Szent Miklós Alap és a Szent Miklós Program is, amelyek páratlan előnyt jelentenek Esztergom számára. Növekvő munkabérek Az elmúlt szűk egy évtizedben az országban Esztergomban nőttek legnagyobb mértékben a személyi jövedelemadó bevételek, vagyis a munkabérek. Az esztergomi polgár gazdagodott legjelentősebb mértékben az országban (18. táblázat). 2002 és 2008 között a 30 ezernél nagyobb lélekszámú városok sorában Esztergomban és a vele „holtversenyben" lévő Dunaújvárosban egyaránt 84-84 százalékkal nőtt az itt élők munkabéréből az állam- háztartásba befizetett személyi jövedelemadó értéke. Érdemes rátekinteni a többi településre, hiszen akkor jobban látjuk, hogy milyen jó dolguk is van az esztergomiaknak, ha látjuk, hogy a harmadik helyezett Gyu- lán„csak''70 százalékkal nőtt ez, az önkormányzatok bevételére is hatással lévő állami bevétel a hét esztendő alatt, vagy ha a jelentős iparűzési adóbevétellel és költségvetéssel rendelkező Vác polgárai csak 42 százalékkal adóznak, azaz kerestek többet 2008-ban, mint 2002-ben. Az igazsághoz hozzá tartozik az a tény is, hogy Esztergom „mélyről indult" a munkabérek tekintetében. Jó példa erre a nyugati határ mentén fekvő Sopron, amely kiválóan gazdálkodik, és Esztergomhoz hasonló mértékben nő a népessége is, de az adóváltozás csupán 36 százalék, mivel itt már 2002-ben is jól kerestek a munkavállalók. Bérnövekedés másokhoz képest Esztergomban 2008-ban átlagosan több mint 40 ezer forinttal keresett többet egy munkavállaló, mint 2002-ben. Ezért érdemes olyan városban élni, amely a gyors fejlesztések híve. A diagram (19. táblázat) Esztergom és néhány kiragadott nagyváros - Sopron, Baja, Pápa, Hajdúböszörmény és Ózd - lakosainak egy főre jutó bérnövekedését mutatja a 2002 és 2008 közötti időszakban. Látható, hogy Esztergom e tekintetben messze felülmúlja „versenytársait". Sopronban, Baján és Pápán körülbelül fele ekkora mértékben, hozzávetőleg 20 ezer forinttal növekedtek a havi keresmények. Hajdúböszörményben és Ózdon pedig még kisebb mértékben. A fizetés mennyiségét mindenki saját bőrén érzi.Talán így már egyre jobban látszik, hogy miért költöznek szívesen olyan városba, amelyik gyorsan, lendületesen fejleszt és okosan gazdálkodik. Mennyi az annyi? 2002-ben Esztergomban 113239 forint volt a bruttó átlagbér, amely a 24. helyre sorolta a várost. 2008-ban viszont 207972 forinttal a 13. helyre léptünk elő! Hét esztendő alatt megelőztük a „mezőny" egyharmadát, ma az esztergomiak bérnövekedése és gazdagodása a legnagyobb a 30 ezres városok sorában. További cél az élmezőny utolérése, majd az európai városok „üldözőbe vétele". (20. táblázat) Bérnövekedés 1 főre néhány városban 2002-2008. 19. táblázat Forrás: KSH Személyi jövedelem adó, azaz bérnövekedés százalékos aránya 18. táblázat Forrás: KSH 38 hídlap hidlap.net
