Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-29 / 36. szám
exkluzív Tőkés László: Esztergom a helyzetteremtő megvalósítások sikeres útját járja „Együvé tartozunk" Gulya István Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke exkluzív interjút adott a Hídlapnak. A Királyhágó-melléki református kerület korábbi püspökével a magyarság határon belüli és túli összetartozásának fontosságáról beszélgettünk.- A határon túli magyarokkal történő kapcsolattartásban alapvető változások álltak be az idei kettős állampolgársági intézmény életre hívásával. Mondhatjuk: ideje volt?- Első reflexből az ember azt mondaná, természetesen, hogy ideje volt. De ezzel elfednénk az elmúlt nyolc év„merjünk kicsik lenni" alapelvét, a szomszédságpolitikában a néha már kínos alkalmazkodást más nemzetek érdekeihez, a konfliktuskerülést, valamint a „huszonhárommillió román" nemzettagadó paradigmáját. Több mint ezerévnyi múlt áll a magyarság mögött, és ebből nem valamiféle históriai érdemet kellene fabrikálnunk, hanem inkább az lenne a fontos, hogy éljük át az ebből adódó egyértelmű következtetést: együvé tartozunk. Egy a nemzet. Ez ilyen egyszerű. A kommunista diktatúráknak számtalan bűne van, de ezeket általában az egyéni szabadságjogok nyelvére fordítjuk le. Ami viszont véleményem szerint a leginkább káros volt számunkra, hogy a kommunista rendszer szűk fél évszázad alatt ezeréves szövedékeket volt képes szétvágni, az internacionálé szellemében hajtottuk végre a nemzeti öncsonkítást. Másképpen fogalmazva: Trinanon traumáját eleven sebbé a kommunista diktatúra mélyítette, gyakorlatilag mentálisan és lelkileg megerősítették a határokat! És még csak azzal sem menthetjük magunkat, hogy idegen hatalom, Moszkva parancsára tettük. A kommunisták örökösei, Kovács László és elvtársai 2004-ben épp azt mutatták meg: parancs és Moszkva nélkül is képesek vagyunk a nemzet egésze ellen tüzelni polgártársainkat. Ami 2010. június 4-én történt, azt úgy foglalhatjuk össze a lebeszédesebb formában, hogy: végre lezártuk a XX. századot, és beléptünk a XXI. századba.- Orbán Viktor miniszterelnök úrral jó együttműködést alakított ki. Közösek a célok, közös az akarat?- Orbán Viktor miniszterelnök úrral nagyon régóta talál a szó. Egyfelől tudtuk, hogy az 1989-ben elkezdődött rendszer- változást be kell fejeznünk, ki kell teljesítenünk, valós és érdemi fordulatra van szükség. A másik - és legalább ilyen fontos közös törekvésünk -, hogy a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra van szükség. Ha az elszakadt nemzetrészek nyűgöt jelentenek, és csupán valamiféle szegény rokonnak számítanak, akiket egy homályos alaptörvénybéli felelősség-klauzula értelmében segíteni kell, akkor ez alig több mint semmi. Az ilyen felfogás mentén nem lehet erős Magyarországot, erős magyar nemzetet és erős Európát építeni. Mostanában lehet hallani, hogy Magyarország lakossága a lélektani határ, tízmillió alá süllyed. Nos, ehhez képest lemondani több millió nemzettársunkról, csak mivel ez más nemzetállamoknak (!) kényelmesebb, oktalanság volna. Ráadásul az egyesülő Európában sem mindegy, hogy tíz- vagy tizenötmillió magyar nevében léphetünk fel. A szülőföldjükön boldoguló, erős, autonóm nemzetrészek hálózata az Anyaországot erősíti. Túl azon, hogy példának okáért az épített örökségünk közös örökség, mi az egész Kárpát-medencében gondolkodunk. Ilyenképpen jóra fordíthatjuk azt a rosszat, amit az elszakított nemzetrészek Trianon, illetve a második világégés után elszenvedtek. Nekünk, külhoni magyaroknak hely- és nyelvismeretünk is van, kitapasztaltuk a társnemzetek belső logikáját, éppen ezért közvetítő és központi szerepet játszhatunk egy új Közép-Európa kialakításában és megerősödésében. Mert - és a miniszterelnök úrral ebben sincs vita közöttünk - az Európai Unióban Közép- Európának akkor van esélye, akkor tudjuk kivédeni azt, hogy valamiféle másodlagos európai polgárok legyünk, hogyha képesek vagyunk együtt, a volt szovjettömb országaival és nemzeteivel közösen megfogalmazni magunkat, közösen képviselni érdekeinket. Tehát amikor Orbán Viktort „a Nemzet Miniszterelnökének" nevezzük, akkor nem egyfajta romantikus nemzetiesség szól belőlünk, hanem a nemzet érdekeit szem előtt tartó, Kárpát-medencei és európai távlatokban gondolkodó államférfiút nevesítjük ekképpen.- Esztergomnak a Kárpát-medencei magyarság szemében a mai napig nimbusza van: az egykori főváros, az állam4 hídlap hidlap.net
