Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-28 / 31. szám
közügy Kimozdulhat a holtpontról az észak-dél korridor ügye Újra napirenden az „esztergomi folyosó" Gábor Éva Egy közel tíz éve dédelgetett álom válhat valóra, ha az új magyar és az új szlovák kormány együttesen lobbizik az észak-dél korridor néven ismert, egy Esztergom és Párkány közötti teherhidat is magában foglaló új gyorsforgalmi út megépítése ügyé ben. A téma - a Hídlap információi szerint - legutóbb Orbán Viktor és Osamu Suzuki tárgyalásán merült fel - az új Swift júniusi bemutatásakor -, és úgy tűnik, a kormány már meg is tette az első szükséges lépéseket, ugyanis a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a közelmúltban az összes eddigi tervet és dokumentációt bekérette. Az útnak Esztergom és a térség lehetne az egyik legnagyobb nyertese, s most különösen kapóra jöhet, hogy Meggyes Tamás polgármester - aki évek óta lobbizik a közlekedési folyosó létrehozásáért - egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is. Jó lenne egy út A globális gazdasági térben a városok versenyképességének egyik leglényegesebb feltétele a megfelelő közlekedési kapcsolatok megléte. A rendszerváltást követően a közép-európai államok elsősorban kelet-nyugati közlekedési kapcsolataikat erősítették, hiszen korábban a vasfüggöny által kettéosztott kontinensen ez volt a felzárkózás egyetlen esélye. Az ilyen irányú közlekedési folyosók fokozatos kiépülésével párhuzamosan azonban felmerült az igény az észak-déli útvonalak kialakítására is. Azok a városok, agglomerációk és nagytérségek, amelyek a kelet-nyugati hálózati elemeken kívül észak-déliekkel is rendelkeznek, jelentős lépéselőnybe kerülhetnek más térségekkel szemben. Budapest és térsége Közép-Európa egyik legkedvezőbb adottságú területe ahhoz, hogy Európa jelentős üzleti-logisztikai központjává váljon, hiszen két kiemelt kelet-nyugati folyosó, a Duna és alsóbb rendű útvonalak is találkoznak itt, az északi irányú összeköttetés viszont hiányzik, ezért mind Pozsonynál, mind Bécsnél kedvezőtlenebb a helyzete. Az Európai Unió 1993-ban Krétán, majd 1997-ben Helsinkiben jelölte ki azokat a legfontosabb vasúti, vízi és szárazföldi útvonalakat, amelyek az egységes európai gazdasági térség kialakításában kulcsszerepet játszanak. Ezeket a vonalakat az EU kiemelt fejlesztési területként kezeli, ennek megfelelően a megvalósításukat támogatja. Magyarországot négy ilyen jelentős közúti-vasúti és egy vízi folyosó érinti. Az V/C jelű, déli irányban az M6- os épülő nyomvonalán haladó korridor északi meghosszabbítása révén Budapest két kelet-nyugati és egy észak-déli tengely metszéspontjába kerülhetne, így a közép-európai térség legfontosabb kereskedelmi-üzleti centrumává válhatna. Az olyan pólusvárosokat és agglomerációkat, mint Tallinn, Riga, Vilnius, Gdansk, Varsó, Krakkó, Zsolna, Budapest, Pécs, Eszék, Szarajevó, Ploce és Kalamata, ösz- szekötő észak-déli tengelyhez tartozna az Ml 1-es út, mely a Zsámbéki-medencéből indulna Párkányig, ahonnan tovább Léván, Körmöcbányán keresztül vezetne Krakkó felé. A tengely magyarországi szakaszát egyrészt az M6-os jelenleg épülő nyomvonala, másrészt a tervezett, a Zsámbéki- medencét átszelő, pontos nyomvonallal még nem rendelkező M11-es jelentené. Az Ml 1-es gyorsforgalmi út ötlete 1999- ben merült fel elsőként. A Zsámbéki- medencét átszelő, Budapestet nyugatról elkerülő új útról 2001 júniusában Esztergomban rendezték az első konferenciát. 2006-ban pedig már része volt az új Országos Területrendezési Tervet előkészítő hálózatfejlesztési tervnek. Ilyen gyorsan egyetlen hálózati elgondolás sem került még be döntés-előkészítő szakmai anyagokba, ez is jelzi tehát, hogy a tervezett fejlesztés stratégiai jelentőségét mindenki elismeri. Esztergom mindvégig az út mellett Az esztergomi ipari és kereskedelmi övezet fejlődése már az új évezred hajnalán felvetette a Magyarország és Szlovákia közötti áruszállítást jelentősen megköny- nyítő teherhíd, és a hozzá a főváros elkerülésével vezető gyorsforgalmi út építésének szükségességét. A Duna két partja közötti személyforgalom számára újjáépült Mária Valéria híd építésével egy időben, 2001 júniusában zajlott Esztergomban egy közlekedés-, infrastruktúra- és területfejlesztési konferencia, amelyen a Főmterv Rt. szakembere első alkalommal ismertette az európai úthálózat úgynevezett V/C számú útjának északi meghosszabbítására vonatkozó javaslatát. Egy évvel később egy másik szakmai tanácskozáson hetven érintett magyar és 18 hídlap hidlap.net
