Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-18 / 47. szám
KÖZÖSSÉG „...mert született nektek mo Megtartó, ki az Úr Krisztus...” Karácsonyi üzenet A négy történelmi - a római katolikus, a görög katolikus, a református és az evangélikus - egyház egy-egy képviselőjét kértük arra, hogy évekre visszanyúló hagyományunknak megfelelően osszák meg Olvasóinkkal gondolataikat a Megváltó születéséről. Ezzel az ■ összeállítással egyértelmű segítséget kívánunk adni azoknak, akik szinte minden évben megkérdik: „tulajdonképpen mit is ünnepiünk karácsonykor, miről szól a karácsonyi” A karácsonyi üzenet egyszerű és tiszta, ahogy Lukács evangéliumában olvashatjuk: „...mert született néktek ma Megtartó, ki az Úr Krisztus...”. Németh János, a Bazilika plébánosa A szeretet láthatóvá lett! A fogalmakról nehéz közös véleményt alkotnunk, mert épp az a lényegük, hogy „szellemiek”, láthatatlanok. Ezért ki-ki saját egyénisége, származása, műveltsége szerint képzeli el azokat. Ez vonatkozik a legfőbb „szellemi Lényre”, Istenre is. Mi, keresztények, azonban hisszük, hogy Isten segítségünkre sietett, és a Názáreti Jézusban anyagi formában, tapintható, érzékelhető formában is megmutatta, kinyilatkoztatta magát. Az Ő megszületését ünnepeljük Karácsonykor. De azt is hisszük, hogy Isten maga a Szeretet. Ezzel Jézusban egy másik - oly gyakran félreértett, méltatlanul használt - fogalmunk is láthatóvá vált, a SZERETET. Jézusban megtapasztaljuk azt, hogy Isten önmagánál is jobban szeret bennünket, hiszen azzal, hogy emberként megszületett eleve vállalta, hogy nemcsak élni, hanem meghalni is jött közénk. Ránk bízta, hogy mi is tegyük láthatóvá a szeretetet. Erről szól egy ismeretlen szerző karácsonyi szeretet-himnusza. Cselényi István Gábor, esztergomi görög katolikus paróchus: A testté lett Ige A János evangéliumban nincs gyermekségtörténet, nem írja le karácsony történéseit. Egyetlen mondatba sűríti karácsony lényegét: „Az Ige testté lett és köztünk lakozott” (Jm,i4). Ez a megtestesülés, az inkarnáció titka (és tudjuk, a magyar karácsony szó is a szláv kracsun, inkarnáció szóból származik). Sőt evangéliuma előszavából az is kiderül, hogy van egy karácsony előtti karácsony is: az isteni Ige örök születése az Atyától („Az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige” Jn 1,1). És tud a János-evangélium egy második karácsonyról is: a világ teremtéséről, hiszen „minden általa (az Ige által) lett, nélküle semmi sem lett, ami lett” (Jn 1,3). Már ez is az Ige önközlése, szeretetének kiáradása. A tudomány nem mutat fel egyebet, mint hogy a kozmosz minden mozzanatábangondolatot, tervszerűséget, logikát tár fel. Mindez a Logosz műve. De vajon miért nem elégedett meg az Ige azzal, hogy létrehozta a természet milliónyi létformáját: az élettelen világot és az élőlények végtelen sokféleségét. Talán, mert ezek a létformák személytelenek, tovább kellett haladnia önközlésében, „Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező. Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő. Ha a szegénykonyhában segédkezzem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem. Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony. A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát. A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is. A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni. A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. A videojátékok tönkre mennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak. De a szeretet ajándéka megmarad." 6 hídlap 2010. DECEMBER 18. t Vili. ÉVFOLYAM / 47. SZÁM ■
