Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-12-11 / 46. szám

KULTÚRA HELYI HISTÓRIA Esztergom felfedezése, avagy a hely története Fejezet az esztergomi sport történetéből Esztergom sportmozgalmá­nak 1945-től indult új korszakáról 1988-ban publikált egy hosszabb ta­nulmányt Magyar György, aki az esz­tergomi tanítóképző főiskolán volt a neveléstudományok kandidátusa. Az Esztergom évlapjai című kötetben megtalálható tizennyolc oldalnyi írás­ból az elejétől a végéig a Kádár-kora­beli hivatalos hangnem, illetve ideoló­giai beállítottság dominál. Ezzel együtt a cikk érzékletes lejegyzése egy olyan időszaknak, melyben a helyi sportélet új szakaszába ért, amikor jelentős for­dulatok, változások történtek. A sportmozgalom kibontakozása Esz­tergomban a felszabadulást követő évek­ben (1945-1950) címmel olvashatjuk az Esztergom évlapjai 1988-ban megjelent számában a fent jelzett író esszéjét. Az írás egy meglehetősen fordulatos korszakba kalauzolja el az olvasót, egy háború utáni érába, melynek olyan, korábban független ágazatait is bekebelezte a politika, mint a sport. Az 1945-től 1950-ig tartó időszak eképpen az újrarendezés szakasza volt, számos korábban jól működő helyi sport­egyesület névtáblája kapott új nevet, új patrónust, miközben a tartalom, a tag­ság, a célok és maguk a sportolók min­den valószínűséggel nem változtak. A fordulat éveinek krónikája mindenesetre kellő mélységben ábrázolja a helyi sport- mozgalom szegmenseit. A 45 utáni Esz­tergomban huszonhárom sportegyesület létezett. Ezek között volt a sportvadász, az úszó, az evezős, a tenisz, az ökölvívó, a labdarúgó-, a turista-, a sportrepülő és az atlétikai sport egyesülete, melyek közül névszerint is a „nagymúltú Esztergomi Munkás Testedző Egyesület (emte) emel­kedett ki újjászerveződésével, mégpedig 1946. augusztus 19-én. Az újjáalakuláskor az emte elsősorban a labdarúgás színvo­nalának emelését tűzte ki célul, illetve az egyesület természetesen a „munkásifjú­ság nevelése” mellett is lándzsát tört. Az emte a kommunista párt favoritja lett, és miként a politikában is, úgy a sportéletben is arra törekedtek, hogy egyetlen tömbbé olvasszák a sok kisebb tömörülést. Végül 4 SZABAD ESZTERGOM I9IS SPOR T EMVSE I.-Monor 2:2. Garemvöfeji 11- szép góljával Esztergom szerez:« me« a ve«1«! és bár az eúó fet időben áHareso főidben voh. ez esztergomi csapat, mégsem tudói! Mbb «ói! elérni. A második feSdo­bén a vendégcsapét kerekeden felül eJyernyif«. begy a kicgyenlités mén a vezeti»! » megszerezte. Esztergom aek r.<béz küldetem áián tudta Geramöígyi 1. révén n kicsyenfcö toll metszeteim. Bírálót. A mérkőzés efaő fe&fe;c cbő négy helyezett kerül feljebb oz osztályból és így lekkcwpchrnk jö­vőre mác a III. osztályban fog to- vébb szerepelni. Az AKendően ide­genbe utazó sakkozóink kikúzdőíték a nekik járó helyet a magyar sakk- éleiben es Esztergom város sport- szerető^ társadalma büszke lehet Most folyik városunkban a Népi Sekk bajnokság döntője, amelyen a csoport győztelek vesznek részt, a jövő heten pedig a megyei döntőre Négyéves Ipari Leány nyílt Esztergomban i egybekötve. Az iskolai i releken és nyelveken szabás- és varrásban ve képesítést és a háztart gyakoriéi! képzést ad nő Érettségi után mestervizr amely önálló iparra jói lődni fehet: Irgalma* h teigom-ViztvSros címen. APKOHIBDE'. Időben ezer-ben esztergomi részről igen eldurvul! a létek. Schmiedet és Be lator í rreyrlilA* Sebükéi. Garem- Töfeyi li. » szépen látszod. a többiek azonban Igen sok hibát követlek el. Mindent összegezve az eredmény ha**d| !­EMV5E Ii - Anravólgy 5:1. Gyenge eiterte«: könnyűszerrel ;y őzre ‘•Arírrí/Tfí. _____ P fc 3&*I94S:L L Hirdetmény. Jenő piszkei feltör kérésére Körig Jenőré szül. Klein Iren voll műket lakos htinérativárücse ként ez eh járást o -iTSÖ 194b. M. E. sz. rcnetetet alapján mcpiróiietle és König )<Ari résztre ügygondnokul dr. Erre:WlHó- beit észten.esni fiersvéeir: r.reMte ki ■aassrtgsÄTfc* Mute» ter-: 105« m. 1948-as helyi újság a Szabad Esztergom sportrovata 1946. szeptember 11-én az emte és az esz­tergomi Vasas Sport Egyesület fuzionált, és létrejött az Esztergomi Munkás Vasutas Sport Egyesület (emvse). 1947 tavaszán az- egyesületi székház rendbehozatala után- az emvse a háborús károk és az árvíz következtében tönkrement sporttelep újjáépítéséhez fogott hozzá. Ekkoraz egye­sületnek már több mint hétszáz tagja volt és gyakorlatilag lefedte Esztergom teljes sportéletét. A kialakult helyzet­ről Magyar György így ír: „Az egyesü­leti összefogásban jelentős tényező­ként szerepelt, hogy a helybeli pártok, a képviselő -testület és a szakszerve­zetek félretettek minden ellenséges szempontot, érde­ket. Nemes lokál­patriotizmustól hevülve, kizárólag az egyesületi közös­ség érdekeit tar­tották szem előtt. A kölcsönös meg­becsülés jegyében hozták meg dönté­seiket, ami ebben a pártharcoktól válságos időszak­ban nagy szó volt”. Országos változást hozott a 47-es választás is, ennek egyik eredményét a Magyar Kommunista Párt sportprogramját a Népsport közölte le ez év november 23-án. Az egyre inkább diktatórikus politikai pozícióba kerülő baloldali párt vezetői úgy vélték, hogy a hangsúlyt a tömegsportokra kell helyez­ni. Fél év múlva a Minisztertanács rende­letben szüntette meg és tiltotta a pártok sportegyesületeit és létrehozták az Orszá­gos Sport Hivatalt (osh). Ennek következ­tében Esztergomban is egy kézbe került a sport ügye, így szűnt meg, illetve épült be a korábbi sportformáció, az emvse a helyben legnagyobbnak számító Esz­tergomi Vasas Sport Egyesületbe, mely a korai lelkesedés ellenére mégsem váltotta be a reményeket. Itt kell megjegyeznünk, hogy az esztergomi foci felívelése is ez idő tájt indult. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1950 elején felhívást jelentetett meg, mely­nek alapján tavasszal országos, egyfordu­lós labdarúgó bajnokság indult. Erre neve­zett be több esztergomi együttes is, köztük a honvédség és a rendőrség csapata. A jelzett öt év története összegzéseként végül ezt olvashatjuk a szerzőtől: „Az a régi törekvés, hogy Esztergomban a város minőségi sportját egységesen képviselő központi sportegyesület jöjjön létre, több - szőri kísérlet és fúzió ellenére sem járt teljes sikerrel. Ugyanígy több más nagy horderejű elhatározás is megfeneklett a szűkös anyagi feltételek miatt, illetve a keresztbeszervezések következtében”. PÖLTL ZOLTÁN Esztergom - Hajósegylet a szigeten Vili. ÉVFOLYAM / 46. SZÁM / 2010. DECEMBER 11. > hidlap.net 2í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents