Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-11 / 46. szám
KULTÚRA ESZTERGOM-EMBEREK Beszélgetés Szepesi Zsuzsanna költővel Legyen szavad való s igaz Egykor nem volt szokatlan, ha egy pedagógus nem csupán oktatással, neveléssel foglalkozott, hanem példának okáért valamely késztetésből adódóan mondjuk verselt is egyben. Sőt, megkockáztatom, hogy az írók, költők általában tanítottak. így tesz Szepesi Zsuzsanna is, aki a magyar nyelv és irodalom oktatásán túl egyre ismertebb, sőt elismertebb versekkel örvendezteti meg a líra kedvelőit. 4- A költők életművét általában különböző ciklusokra szokták bontani, mint szerelmi költészet, tájleírás, hazafias irodalom és így tovább. Ha önmagát tanítaná, milyen ciklusokba foglalná a költeményeit?- Az én verseim általában igen szubjektív módon születnek. Megihlet valami a természetből, a társadalomból vagy akár a magánéletemből. így születnek azok a gondolatok, amelyeket képekbe foglalok és papírrá vetek. így azután a dolog természetéből adódóan a ciklusokba sorolás csak a későbbiekben történik meg.- Előbb lett az irodalom tanára és azután költő, illetve fordítva, vagy akár párhuzamosan?- A kettő ilyen élesen nem választható el egymástól. Sarkítva sem így, sem úgy nemigaz. Annyi bizonyos, hogy márgyer- mekként is örömmel és könnyen tanultam vereseket. Ebben a könnyedén történő memorizálásban biztosan nagy szerepe volt, hogy sokszor át is írtam az illető költemény dallamát, ritmusát, mígnem egyszer csak magam is megpróbáltam verseket faragni. Egyébként a pályaválasztásomat elsősorban a nyelvtan motiválta.- Arany Jánosról híresült el a történet, hogy amikor még életében elemezték egy versét és az elemzésben szerepelt a gyakorta használt kifejezés, miszerint „a költő azt akarta mondani...”, mire Arany lakonikusan csak ennyit mondott: „akarta a fene”.- Ez igen érdekes, hiszen ha egy-egy fórumon megjelenik valamelyik versem és azt többen átnézik, véleményezik, nagyon sokszor homlokegyenest mást éreznek ki a költeményből, ami engem magamat is elgondolkodtat, hiszen nem is jutott eszembe, hogy ez is vagy az is kiérezhető, kivehető az illető sorokból, a megfogalmazott mondanivalóból. Van ezzel kapcsolatban egy érdekes kaligrammám, a Sorsod. Magam megálmodtam egy képet és annak a formájára alkottam meg a verset. Ezt a képet volt, aki kandelábernek vette, volt aki a rózsafüzér egy szemét vélte felfedezni benne, megint más víztoronynak látta és így tovább. Számomra ez azt bizonyítja, hogy a verseimben mindenki talál valamit, amit magáénak érezhet. Szepesi Zsuzsanna pedagógus, költő-író ás könyvtáros is egyszemélyben, jelent már meg verses és mesés gyűjteménye Vili. ÉVFOLYAM / 46. SZÁM / ,2 010. DECEMBER 11. hidlap.net 2
