Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-17 / 15. szám
közügy A szervezett utazásokról fogyasztóvédelmi szempontból Álomutazásból tortúra? Gábor Éva Már március első hétvégéjén, az Utazás kiállítással megkezdődött hivatalosan az idei idegenforgalmi szezon. Az utazási irodák a nyomtatott és az elektronikus sajtón keresztül is bombáznak ajánlataikkal, ráadásul, aki már most lefoglalja a nyaralását és kifizeti az előleget, az jelentős kedvezményeket kaphat. A gazdasági válság azonban az utazási irodákat sem kímélte, az elmúlt öt évben közel kétszáz idegenforgalmi vállalkozást töröltek és voltak irodák, amelyek„jóvoltából" néhány napos repülőtéri tartózkodással meghosszabbodott az ügyfelek szabadsága, mivel a visszautat már nem tudták kifizetni. Hogy a hosszas takarékoskodás után befizetett nyaralás ne váljon rémálommá, fogadjuk meg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tanácsait a szervezett utazásokról. Ne higgyünk a szemünknek! Mint minden termék és szolgáltatás, a szervezett utazások esetében is elsőként a bőség zavarával szembesül a lakóhelyétől távol kikapcsolódni vágyó fogyasztó. Az utazási irodák az interneten és a nyomtatott sajtóban kínálgatják ajánlataikat az egyre szűkebb fizetőképes „kereslet" számára, természetesen akciós áron. A pénz nagy úr, viszont a szervezett utazások esetében az árnál sokkal fontosabb megvizsgálni az utazásszervező céget, valamint a majdani szerződés apró betűs részeit. Különösen óvatosan járjunk el akkor, ha az interneten foglaljuk le szabadságunkat, hiszen a tetszetős, profinak tűnő honlap csalókat is takarhat, akárcsak egy közelmúltbeli repülőjegyeket értékesítő portál esetében, amelynek több száz ügyfele csak a repülőtéren szembesült azzal, hogy nem utaznak sehova. Ha az iroda valós, akkor is érheti meglepetés a gyanútlan utast, ha időközben fizetésképtelenség miatt nem az általa lefoglalt szállodában helyezik el, vagy ha „kint felejtik" külföldön. Az utazási irodák között megkülönböztetünk utazásszervező (tour-operator), és utazásközvetítő (travel agent) vállalkozásokat. Előbbiek csak szervezik, vagy szervezik és értékesítik, utóbbiak csak értékesítik a mások által megszervezett utazásokat. Magyarországon csak olyan vállalkozás folytathat utazásszervező, utazásközvetítő tevékenységet, amelyet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) nyilvántartásba vett. Ennek feltétele, hogy az iroda rendelkezzen úgynevezett vagyoni biztosítékkal, mert ennek terhére hozzák haza az utasokat, illetve fizetik vissza a befizetett díjakat abban az esetben, ha az iroda csődbe menne. Szabályosan működő, korrekt utazási irodáknál alacsony a kockázata annak, hogy csőd esetén az utasok külföldön rekednek. Hogy legálisan működő cégről van-e szó, a regisztrációs szám alapján lehet megtudni, amelyet az irodában ki kell függeszteni, a honlapon, illetve a prospektusban fel kell tüntetni. Ha kétség merül fel az utat kínáló irodával kapcsolatban, több szakmai szervezetnél is tájékozódhatunk. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) a hazai idegenforgalmi vállalkozások érdekvédelmi szervezete, amelynek 250 tagja bonyolítja le a hazai szervezett idegenforgalom több mint 85 százalékát a jelenleg regisztrált mintegy 1150 cég sorában. Mivel a MUISZ is igyekszik fellépni az illegálisan működő utazási vállalkozások ellen, honlapjukon és irodájukban is érdeklődhetünk az utazásszervezőkről. A MKEH honlapján mindig megtalálható a hivatalból törölt utazási irodák folyamatosan frissülő listája. A 2006 óta vezetett aktuális jegyzéken 189 megszűnt iroda neve szerepel. Milyen messze van a tengerre néző szoba? Mind az utazási irodának, mind pedig az utasnak előnyös, ha az átnyújtott prospektusban megfelelő mennyiségű információ szerepel a szálláshelyről, a részvételi díj összegéről, az egyéb díjakról, a fizetendő előleg mértékéről, az étkezésről, az úti okmány- és vízumelőírásokról, az utazással összefüggő egészségügyi előírásokról, az indulás és az érkezés pontos helyéről és idejéről, a fakultatív programok tartalmáról és áráról. A programfüzetben foglaltaktól az utazásszervező csak akkor térhet el, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta és a változásokat az utazási szerződés megkötése előtt az utassal igazolható módon közli. A változtatásokat az utas nem köteles elfogadni. Az utazási szerződések részletes szabályairól kormányrendelet ren38 hídlap hidlap.net
