Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-16 / 2. szám
esztergom A válság az Esztergomi Művészek Céhét sem kíméli Összegzés után, generációváltás előtt Pöltl Zoltán A gazdasági válság a számos alkalommal elismert, jelenleg harminckét tagú Esztergomi Művészek Céhe fotóművészeit, festőit, grafikusait, belsőépítészeit, iparművészeit is érintette. Mindez már a céh tavaly novemberi összegző kiállításán is kiderült, de hogy a recesz- szió hogyan érinti a művészeket, arról Istvánffy Miklóssal, a céh titkárával beszélgettünk.- Milyen jelentőséggel bírt az Esztergomi Művészek Céhe tavaly november 13-án nyílt, évösszegző kiállítása?- Ez a tárlat a hagyományos év végi kiállítások sorába illeszkedett, melynek szokás szerint a Duna Múzeum adott otthont. Ez a mostani bemutató annyiban volt más, hogy utána tartotta az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió a fennállásának 40. évfordulójára rendezett tárlatot, így került novemberre a céh-kiállítás. Mivel a mi közösségünkön belül sok tag fotós, ezért a céh kiállításán inkább a képzőművészetre tettük a fő hangsúlyt. Ezért alakult úgy, hogy a múzeum Európai Közép Galériájának elülső, kisebb termében a fotósok szerepeltek, a középső nagyobb traktusban pedig a festők, grafikusok kaptak helyet.- Szó volt-e ezen a2009-etzáró kiállításon valamiféle közös tematikáról, egységről?- Nem, mert bár tavalyelőtt egy téma köré csoportosították az alkotók a műveket a Babits-év miatt, ugyanakkor be kell látnunk, hogy ezzel a tematizálással né- hányan kimaradtak, kimaradnak a lehetőségekből, hiszen például egy természet- fotós nehezebben tudja Babits Mihályt vagy az ő költészetét megjeleníteni. Ezért is ritka, hogy tematikus kiállítást mutat be a céh, hiszen tagjaink között egyebek mellett restaurátor, iparművész is van, így nem feltétlenül szerencsés az egységesítés. A novemberi kiállításon nem csak visszatekintő, hanem egyfajta életjelt adó tárlatot is láthatott a közönség. Feltűnően sok volt ugyanis az alkotók részéről a régi művek bemutatása, s ez, miként a tárlatmegnyitó beszédben is elhangzott, egyben utalás a válságra is.- Mennyire érintette a recesszió az átlagembernél nagyobb érzékenységgel megáldott művészeket?- Természetesen a művészek sem válnak el a közélettől, a hétköznapoktól, így a céh tagjaira is hatással volt a válság, például azoktól az alkotóktól, akiktől vásárolni szoktak képeket, kevesebbet vettek.- Mindez csak gazdasági válság, vagy tán maga a művészet, a képzőművészet is válságban lenne? Hogy látszik ez innen Esztergomból?- Válságról még talán nem beszélhetünk, de mindenesetre egy generációváltásra láthatóan szükség lesz, hogy a régi, nagy tekintélyek el tudják engedni a maguk irányító szerepét és át tudják adni a fiatalabbaknak. Ehhez persze szükség van a fiatalokban elegendő bátorságra és térre a kibontakozáshoz. A fiatalok alatt persze nem a nemrég végzetteket kell érteni, hiszen a céh esetében az új generáció tagjai harmincon felüliek. Az egyértelműen látszik, hogy a céhben a fiatalabbak is inkább a fotósokat erősítik, a friss nemzedék is ebben az ágban domináns, így maradhat Esztergom továbbra is a fotóművészet fellegvára. Ezt jelzi például a kétévente rendezett, országos jelentőségű Fotóbiennále, amelynek művészeti vezetője idén már Bállá András helyett fia, Bállá Gergely lesz. A céhben dolgozó fotósok egyébként mindannyian a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai, az év fotográfusa pedig tavaly szintén esztergomi alkotó lett, a Magyar Fotográfiai Nagydíjat Bállá András kapta. A válság közelségének másik része természetesen gazdasági eredetű, tavaly ugyanis több támogatásra számítottunk az önkormányzattól. De pályázati és egyszázalékos bevételeink egyébként növekedtek. Emellett azonban az is baj, hogy jelenleg nincs Esztergomban egy állandó városi galéria, ahol legalább időszakonként helyet tudnánk kapni.- Milyen tervekkel készül a céh 2010-re?- Az előbb említett helyzetből fakadóan olyan galériákat kerestünk, ahol kiállíthat a céh, és a közelben vannak, így azt reméljük, hogy sikerül idén Dorogon is bemutatkoznunk. hidlap.net