Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-03 / 13. szám
címlapon őket, ennek modern formája a kölnivízzel való locsolás. A népszokásnak bibliai eredetet is tulajdonítanak: a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek eszerint lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Szlovák nemzetiségű falvakban a locsolás mellett fűzfavesszővel meg is korbácsolják a lányokat, hogy a betegség biztosan elkerülje őket. A vesszőzésnek, vagy sibálásnak nevezett hagyomány része egy rövid vers elmondása is. A fiúk cserébe szalagot kapnak a lányoktól, amit a korbácsra kötve gyűjtenek. Erdély vidékein a fiúk a nekik tetsző lány kapujára már vasárnap nyírfaágat tűztek, másnap pedig csapatostul érkeztek és vödörrel öntözték meg választottjukat. A lányok a locsolóknak festett piros- vagy hí- mes tojást adtak cserébe. A fehérvasárnapot mátkálló vasárnapnak is hívják. Ilyenkor volt szokás a komá- lás vagy mátkálás, ilyenkor tartották a kézfogókat, a fiatal párok vőfély után néztek, vitatták az alkalmas násznagy személyét, nyoszolyólányokat kerestek, legénybúcsúkat rendeztek. Ezen a napon komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel. Húsvét, a csokoládés ünnep (közel 900 tonna édesség fogy ilyenkor) A Magyar Édességgyártók Szövetségének felmérése szerinttavaly, a húsvéti időszakban a hazai fogyasztók a válság ellenére is kiemelten figyeltek az általuk megvásárolt csokoládéfigurák minőségére, hiszen kétszer annyi minőségi csokoládéból készült szezonális figurás édességet tettek a kosarukba, mint bevonómasszából készült terméket. A csirkék, bárányok, valamint a különböző testhelyzeteket felöltő nyulak seregében évek óta a csokitojás a legnépszerűbb húsvéti figura. A csokitojás is egészséges A húsvéti hagyomány és szimbólum- rendszer a szezonális édességek formáján, csomagolásán is visszaköszön: „Az első húsvéti tojásokat évezredekkel ezelőtt, Mezopotámiában festették meg. Magyarországon a csokoládétojás csak a 19. század közepén jelent meg, melyet akkor még idegenkedve, különös szokásként fogadtak. A két világháború között azonban a fogyasz- 1 tás jelentősen fellendült, ami a csomagolásoknak is kö- neves művóK Mákvjráy kalács hozzávalók; A fí-szfsee j fiKonfozf, *ea friss éleszfő, 3%e ni \a.<[ayos fei 3 evő porckor 4 nokUsU**! ié, L evőLtKÁ\ l\oW\ A fölfefekkez: 8 evőkanál őara/f mák 8 «vök. 'kanál vWUs cukor 4 á[> afrom rc.sze.\{ Úja A k&náske-z.: 4 kojás sáryája iánál porcukor j olvaszioH v*j( M j kUc. va van* Elkészífés: Els°k«xf fvffassvk fel az «I«szfőf körulk&M másfél y«c; j-cjt«^ csipef cwkorraí elkeverve, majő ka az éíeszfő feljóff, akkor aíapsaK őöLzzuk a íiszfH jorcvkorraí a *ara^k tejjel ős Z *vőka*á| ^tofaijaí. £zf követőem feayak k«í«szto fa/ta, WJ a fászfa tv,«^ nem ke/ fkeK/érs«tá|,eH is keíeszfkef ják). Ha a tesztek mepkelf, akkorJel me^íiszfezeff őeszká* kor«||>eM 30-szor d cenf;- m«k«r«s fémlappá ‘"ajőm«a|ocso(jvk az előzetesen már meaofvaszfoff ajjaí. Ezpán e^ye»ll«feseK rászérjvk a mák ős a porcukor keverékéi, maié a aKilias cukrot végezet«! peő^ ráreszeUk a citrom kéját. Az íay megtöltött tesztet feltekerjük, koszolta kajkjuk, « végeit egymást« őu^va, összehozva, S*ff , , ^ 'Jaz!+j"K ^jd ie Percia pike»« kaayjuk. Ezt követően a tőszfőf' cikkenként tevőink ŐS kiforőítjuk. HakörkeőrtUnt a kalácsot meakenj«k a tojás sárgájával, ko^y szép színt kapjon majdi^ fokra előmelegített s«tofcen 3WŐ p^-rc a/aff készre sÁ-fják. H^sv^k; kö/köj-f' ko j^s Hozzá valo'k: 3 ők tojaSi ^ teavaj, Z csipet so', kevés őrölt fekete tors, j »instőr ZŐ tonna Elkészítés: A tojásokat enykén SOS vízken keményre főzzek, majd ka kikeltek meapucoljuk Ezt követően félbevágjuk a tojásokat és kivesszek a sárikat. A félrerakott sárgákat kikeverjük a vajjal, sóval, torssal, a tonnával és a mustárral. A simára keveft krémet ezután kafczsákfca tesszük és teletöltjük a félfcevá^ott tojásokká szék és grafikusok által tervezett, csodálatosan kidolgozott csomagolópapírokat akkoriban a szaksajtó a világ legjobbjainak ítélte, mely komolyan hozzájárult a csokoládé terjedéséhez" - tudtuk meg S. Nagy Anikótól, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgató-helyettes muzeológusától a húsvéti szezonális édességekhez köthető érdekességekről. A húsvétot megelőző hetekben, akárcsak Mikuláskor, több édességet vásárolunk, mint az év más időszakaiban. A hagyományoknak megfelelően a festett tojások és a sonka mellett a húsvét elengedhetetlen részét kepe- iz pjindékjöav adott rás édességek. „A mindössze 2-3 hetes ünnepi szezonban közel 900 tonna édességet vásárolunk, azaz fejenként közel 10 dekagramm, vagyis 2-3 csokoládé figurát fogyasztunk el ebben az időszakban"- mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnö- ke.„Úgy tűnik, a vásárlók egyre inkább látják, értik és nem utolsósorban érzik a bevonómassza és a csokoládé közti minőségi különbséget, emiatt egyre inkább a magasabb élvezeti értékkel bíró édességeket részesítik előnyben. Ezért is fontos, hogy vásárláskor az összetételre vonatkozó információt alaposan szemügyre vegyük a termékek címkéjén" - részletezte az elnök. Elmondta továbbá, hogy a csokoládé pozi-
