Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-03-06 / 9. szám
helyi história > I hónapra I pengő idők - HlrteMeek fi A «arkeemléeért telelő. : GÁBRIEL ISTVÁN. Glatz Gyula Esztergom város új polgármestere Izgalmas választás során 36 szóval győzőit dr. Magos Lajos 30 szavazatával szemben. Az összpolgársággal ( I *• • bókó* akarja tiolgAlni takarékosságról”, amit úgy kívánt érvényesíteni, hogy az „a gazdasági életre bénítólag ne hasson”. A világgazdasági válság hatásainak kivédése végett ismét a gazdák, a kereskedők és az iparosok érdekeinek egységes, intézményes védelmét szorgalmazta. A választást azonban - az egyik képviselő érvénytelen szavazata miatt - a Közigazgatási Bíróság ítélete szerint meg kellett ismételni. Erre 1932. december elsején került sor. Népszerűségét, növekvő elismertségét jelezte, hogy (ezúttal egyhangúlag) ismét őt választották polgármesternek. Köszöntőjében Palkovics László vármegyei alispán kiemelte, hogy Glatz már két „súlyos éven át” vezeti sikeresen a várost. „E két év eredményes harcai között mindig meg tudott maradni nobilis úriembernek - folytatta -, aki mindenkor becsülettel, jóindulattal, szeretettel és odaadással szolgálta a város ügyeit”. Válaszában Glatz az egység, az ellentétek kiküszöbölésének fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy „a megkötött gazdasági lehetőségek mellett légvárakat építeni és ígérni nem lehet. A program: gazdaságos takarékosság mellett szabadulni a súlyos terhektől, csökkenteni ezzel a pótadókat - a város érdekében további munkával előmozdítani az iskolaváros kiépítését és tervszerűen fejleszteni az idegenforgalmat és letelepülést”. A kitartó munka eredményei néhány év elteltével mutatkoztak meg. A képviselő-testület 1937. november 15-i ülésén Gróh János kiemelte: a gazdasági világválság következtében Magyarországon sok város „iszonyú bajokba sodródott”, Esztergom viszont „ha szegényesen is, - de mindig meg tudta őrizniavárosköltségvetésénekegyensú- lyát.” Esztergom mindemellett továbbfejlődött. Glatz Gyula polgármestersége idején új iskolák létesültek, kibővült a kórház, utak épültek, és nagyszabású városszépítési munka folyt. Új köztéri alkotásokkal gyarapodott a város (például az 1938-ban felavatott Szent Tamás-hegyi Szent István-domborművel vagy Balassa Bálint szobrával), és sokat tettek a „virágos Esztergom” megvalósítása érdekében. Nemzeti ügynek számított, de számos külföldi érdeklődő figyelmét is felkeltette a királyi vár feltárása, amelynek munkálatai Lépőid Antal vezetésével zajlottak 1934-1938 között. Az idegenforgalom fellendülése szempontjából különösen fontosnak bizonyult az 1938-as „Szent István-év”. Ennek több kiemelt rendezvényére Esztergomban került sor. Május 31-én például különvonaton hozták a városba a Szent Jobbot, de az augusztusi Esztergomi Ünnepi Hétnek is országos visszhangja volt. Esztergom fontosságát jelezte, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök Glatz Gyulát, majd Einczinger Ferencet is meghívta a Szent István-év országos szervező bizottságába. Talán a túlfeszített munka is hozzájárult ahhoz, hogy egészségi állapota 1939-ben megrendült. Ez év nyarától ugyanis Brenner Antal főjegyző helyettesítette a betegszabadságát többször is meghosszabbítani kényszerülő polgármestert. November 29-én egy budapesti kórházban gyomorműtéten esett át. A beteget meglátogató Brenner szerint az operáció „kitűnően sikerült és teljes a remény, hogy a polgármester úr hamarosan visszanyeri teljes egészségét.” A remény azonban nem vált be. Glatz Gyula 1940. augusztus 17-én, hatvanéves korában, hosszas betegeskedés után hunyt el. Felesége két év múlva, 1942 szeptemberében követte őt. Méltatása során kortársai elsősorban a nagyfokú megbecsülést és tiszteletet emelték ki, amely személyét övezte. A képviselő-testületi jegyzőkönyvben olvasható nekrológ szerint a legnagyobb érdeme az volt, „hogy polgármestersége első éveiben vissza tudta szerezni a polgárság felzaklatott nyugalmát, s bár mindig érvényt óhajtott szerezni a törvény előírásainak, megtalálta mindvégig a közösségi érdek s az egyéni kívánságok egyensúlyát. Búcsúszóul röviden összefoglalva azt lehet mondani: úr volt, messze magyar vidékről Esztergomba szakadt magyar úr, kinek az ősi prímási város második és egyben utolsó otthona lett”. Sírhelye a belvárosi temetőben található, nevét az esztergomi Glatz Gyula Szociális Központ őrzi. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: SEGÍTSÉGET NYÚJTUNK Mindazoknak a személyeknek, akik: Keressenek minket a következő címen: GLATZ GYULA SZOCIÁLIS KÖZPONT 2500 ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS U.122. (BUSZVÉGÁLLOMÁS) • Otthonukban egyedül élnek, segítségre szorulnak • Idős emberek, fogyatékkal élők • Egészségi állapotuk miatt segítségre szorulnak • Ápolásra, gondozásra van szükségük • Nehézséget okoz a napi bevásárlás, házimunka • Orvoshoz szeretne menni, kísérőre lenne szüksége • Recept felíratása, kiváltása gondot okoz • Hivatalos ügyei elintézésében tudunk segíteni TELEFONSZÁMUNK: 06-33-314-931 hidlap.net hídlap 31
