Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-02-06 / 6. szám
iskolát. Kérdés persze, hogy vannak-e még olyan dolgozók az intézményekben, akik elbocsáthatóak úgy, hogy az nem veszélyezteti a működést, hiszen az elmúlt nyolc év oktatáspolitikájának köszönhetően 41 ezer pedagógust és technikai dolgozót küldtek már el. Emellett 1300 helyen szűnt meg az oktatás, közben nőttek az iskolák közti különbségek, miközben a pedagógusok és nem pedagógus kollégáik bruttó keresete is csökkent. Kis pénz, nagy veszteség A túlélés érdekében az iskolákban várhatóan tovább csökkennek majd az egyéni fejlesztő, a művészeti, az emelt szintű érettségire való felkészítő foglalkozások, az egyes szakkörök, a csoportbontások - idegen nyelv, testnevelés - és a közösségi programok lehetőségei is, illetve kénytelenek az intézmények a technikai berendezések fejlesztését, vásárlását is hanyagolni. Mindemellett 4 ezer forintra csökkent a pedagógusonként! 14 ezer forint összegű szakkönyvvásárlási támogatás, teljes egészében megszűntek a pedagógus-szakvizsgára és a továbbképzésekre fordítható pénzforrások. A pedagógiai szakszolgálatok nyolc százalékkal kevesebbet kapnak működésükre és megszűntek a mérési, értékelési feladatok támogatásai is, vagyis kompetenciamérés csak ott és akkor lesz, ahol azt az önkormányzat finanszírozza. Ezenfelül több mint 70 százalékkal, vagyis 1 milliárd forintról 288 millióra csökkent az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő intézményi feladatok elvégzésére jutó forrás, de hasonló a helyzet a szakmai vizsgák lebonyolítása esetében is, amire tavaly még 570 millió forintot adott a kormány, idén viszont csupán 192 millió forintot biztosít. Mindezeknek köszönhetően az óvodákban és iskolákban zajló munka szakmai háttere is romlik. A közoktatás minőségi visszaesése pedig közvetlen hatással lesz a felső- oktatás színvonalának csökkenésére is. A tavaszi országgyűlési választások után ezért az új kormánynak mindenképp új finanszírozási rendszert kell kidolgoznia az oktatás területén. A Fidesz szerint mindezt úgy lehetne kedvezően módosítani, hogy nem a gyereklétszám, hanem a pedagógusszám alapján kellene finanszírozni az intézményeket, mert ezzel garantált lenne a pedagógusok bére a központi költségvetésben, emellett pedig 30 százalékos növekedést jelentene az oktatásra fordított összegben, amely minden településnek, de különösen a kistelepüléseknek nyújtana óriási segítséget. Felsőbb felsőoktatásért A felsőoktatás színvonalának erősítéséért hozta létre még az Orbán-kormány a kétszintű érettségi szabályozását, melyet a Medgyessy-kabinet 2002 augusztusában gyakorlatilag szét is vert. Ennek következménye lett, hogy azóta radikálisan romlik az oktatás minősége, a belépő tanulók alacsony tudásszintjének köszönhetően -részletezte Pokorni Zoltán.„Hét év kellett ahhoz a szocialistáknak, hogy rájöjjenek, hibáztak, miközben a Fidesz- ben mi többször is beadványokat tettünk és törvénymódosításokat javasoltunk az érettségi minőségi átalakításáért, a felső- oktatás minőségének megóvásáért. Ezért a kormánynak azt a javaslatát üdvözöljük is, amely szerint a felsőoktatásba való belépés feltétele legyen az emelt szinten teljesített érettségi vizsga"- árulta el a Fidesz alelnöke. Az oktatáspolitikus hozzáfűzte: számos olyan pontot dolgozott ki a kormány a felsőoktatást érintően, mellyel már nem ért egyet a polgári szövetség. Például több olyan beterjesztést is csatoltak a törvénybe, amelyek alapvető önkormányzati jogokat is érintenek, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz. A kormányrendelet-módosításának köszönhetően 2014-től kötelező emelt szintű érettségit tenni annak a diáknak, aki a továbbtanulást tervezi. Szűkülő normatíva mellett erősödik a diákváros Esztergom diákváros, és ez igaz nem csak az általános, közép, de a felsőoktatást tekintve is, hiszen az ország számos részéből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből is érkeznek hallgatók a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karára, illetve a tavaly szeptemberben a városban induló PPKE Információs és Technológiai Karára. Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények az elmúlt években csökkenő állami normatívák ellenére is őrzik színvonalukat a városnak köszönhetően, ráadásul a városvezetés az országban egyedülálló és széles körű Szent Miklós A szocialista kormány tandíj bevezetését tervezte 2008- ban, a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett, melyet követően a Fidesz-KDNP frakciószövetség népszavazást kezdeményezett. A választópolgárok pedig 2008. március 9-én a kormány által tervezett formában, vagyis az állami finanszírozású képzések költségeinek a hallgatókra történő áthárítását teljességgel elutasították. Az„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?" kérdésre a szavazáson nem várt magas részvétellel, 82 százalékos sikerrel, mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igenek nyertek. 6 hídlap hidlap.net
