Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-06-26 / 25. szám

helyi história Adalékok az esztergomi to­ronyóra-kezelők históriájából Az idézett cikkíró főként a Szent Péter és Szent Pál plébániatemp­lom - melyet a köznyelv ma inkább a „Belvárosi” névvel illet - toronyóráinak történetével foglalkozik munkájában. Ebben olvashatjuk, hogy a plébániatemplomban az első órát 1743-ban épí­tették be, mivel ekkor húztak fel egy új kőtornyot. Az óra mellett természetesen ott volt a harang is. A második torony­óra, melynek súlya 10 mázsa és 47 font volt, 1781-ben került a magasan lévő homlokzatra, a korábbi időmérőt pedig innen az egy utcányira lévő ferencesek templomába vitték át. A ko­rabeli iratokból kiderül, hogy ez időben két toronyóra-kezelő is élt Esztergomban, név szerint Raichl József és Czöch Fü- löp. A harmadik toronyórát 1906-ban Peterka Lajos budapesti órás készítette. A negyedik ilyen időmérő szerkezetet a 2007- ben elvégzett rekonstrukció során helyezték el a Belvárosi plé­bánia tornyában. Az 1781-től 1849-ig tartó időszakban ösz- szesen tizenketten végezték városi alkalmazottként az Esz­tergom tulajdonában lévő két templomtoronyóra kezelését. A toronyóra-kelezők származását tekintve érdekesek az adatok, „nyolcán idegen eredetűek, noha hárman már helybeli szü­letésűek voltak. Vagy maguk, vagy valamelyik ősük települt Esztergomba. Főleg német nyelvterületről érkeztek, illetve Morvaországból és Felső-Magyarországról származtak. Négy személy születési helye nem ismert, de családi nevük alapján ítélve nem magyar származásúak lehettek”. Mint írtuk, a to­ronyóra-kezelői státusz komoly rangot jelentett, ugyanakkor a fent idézett tizenkét toronyórásból csak heten szereztek Esztergomban polgárjogot, öt órás és két lakatos. Az időmé­rő szerkezettel foglalatoskodó mesterek többsége vagyonta­lan iparűző volt, megélhetésük, mesterségük gyakorlása saj­nálatos kísérője volt a szegénység. Ezt erősítette az is, hogy az itt élők nemigen tudtak az erős ipari céhekkel rendelkező fővárosi körökbe bekerülni. Az viszont elmondható volt, hogy szakértőként Esztergom valamennyi órása kapcsolatba került az itt működő toronyórákkal, ez már csak amiatt is így volt, mert e városban az órakezelői megbízatásoknak mintegy két­harmada nem haladta meg a 3 évet, és az 5 évnél hosszabb fo­lyamatos szolgálati idő csak kivételesen fordult elő. A magyarországi vállalkozások áramszolgáltatója Ajánlatkérés: www.aramszolgaltato.hu hidlap.net hídlap 35

Next

/
Thumbnails
Contents