Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-29 / 21. szám
Lenger Varga Péter a kombinál is, ráadásul - egyelőre még nem tudom családi előnyét kihasználva becsülni a kombi autót - mégis tetszett. Az eleje persze az alap Megane-tól nem különbözik, de hátulját még fokozták a tervezői. Tipikusan olyan fara van, amire, ha sétálnánk vele, akkor bizony le-le- csúszna rá a kezünk. Belül sem okoz csalódást a Megane Grandtour, amely helykínálatban és csomagtérben szinte már felveszi a versenyt a Lagúnával. No persze azért kategóriát nem ugrik, csupán feszegeti a határait. Bent a kényelem az elsődleges, a látványban nagy újdonságot azért nem hoz, hozza a megszokott rönós védjegyeket, kezelőszerveket, mint például fűtés-légkondi vezérlő, ami szinte mindegyik újgenerációs Renault-ban megegyezik. A látványok közül még a krómbetétes, dizájnos műszerfal tűnik ki, különösen a digitális kilométeróra-számláló, amely rendkívül praktikus, de kissé talán furcsán passzol a mutatós fordulatszámmérőhöz. A szürke színű üléskárpitot feldobja a fehér varrás, míg a szürke műanyagburkolatot a világos krómbetétek. Tesztautónk felszereltségéhez tartozott a navigációs rendszer, melynek kezelése először kissé bonyolult, beállítani ugyanis a sebváltó mögött adatok Méretek (mm): hosszúság 4559, szélesség 1804, magasság 1507, tengelytáv 2703, saját tömeg 1285 kg, megengedett össztömeg 1790, csomagtér 491-15671. Motor: 1397 cm3, max. teljesítmény: (96 kW) 130 LE/5500 ford/perc, maximális nyomaték: 190 Nm/2250 ford/perc;. Menetteljesítmények: átlagfogyasztás 8,51, tesztfogyasztás 9,71; gyorsulás (0-100 km/h): 9,9, végsebesség 200 km/h. A tesztelt változat alapára: Grandtour Authentiquel .6100LE 3 890 000 Ft, tesztelt autó ára: Dynamique 1.4 TCe 130 LE 4 690 000 Ft, csúcsváltozat: GT 2.0 dCi 160 LE FAP 6 290 000 Ft. Teszt: Renault Megane Grandtour 1.4TCe Dynamique Megint Megane-menet mikus és formaterve egyszerűen szép, belül komfortos, menetteljesítménye pedig meggyőző. Ráadásul úgy, hogy a nagy testet csupán egy 1,4-es benzines motor - igaz abból a turbós TCe - mozgatja. Visszakanyarodva azonban a megjelenéséhez, már a „sima" új Megane sem volt annyira megosztó, mint elődje, pontosabban a második generációs. Ha visszaemlékezünk ugyanis, amikor kijött a Megane kettő, csak kétféle típusú „autószakértő" létezett, az egyik azt mondta, hogy irtózatosan csúnya, a másik pedig, hogy egyedien szép. A kettő között nem létezett vélemény. Nos, a Megane háromnál azonban már első látásra sem volt megosztó, formaterve ugyanis kifinomult, dinamikus, még a legfancsalibb megjegyzés is csak az rá, hogy „nem rossz-nem rossz" vagy maximum: „semmi extra", de azt eddig senki nem mondta és szerintem nem is mondhatja, hogy csúnya. Ez a helyzet Bizonyára sokan emlékeznek a nemrégiben még a tévében gyakran futó Renault Megane Grandtour reklámra, melyben egy fiatalembert, miközben körbe-körbejárkált az autó mellett, kérdezgetett a Renault-nepper, hogy ugyan már a család és gyerekek cuccai vagy a barátok és a kirándulások pogy- gyászai miatt venné-e meg az új kombi Megane-t. Mire az elégedetten mosolygó ügyfél csak annyit mondott, csak mert egyszerűen kell. Nos, hogy igaz-e a reklámszlogen, arról az 1,4-es turbós benzines Megane próbált meg meggyőzni bennünket. A teszt után egyértelmű: - és itt kérek elnézést minden olvasónktól, hogy rögtön cikkünk elején elsül a poén - tényleg kell! Az új Megane ugyanis nem elég, hogy külső-belső megjelenésében dina“l 46 hídlap
