Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-07-18 / 28. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Egy esztergomi szerzetes és Mátyás király Pöltl Zoltán Helytörténeti rovatunk nyári fejezeteiben tán nem is baj, ha a megszokotthoz képest egy kicsit mesélősebbre vesszük történeteinket, hiszen vakáció van és még az is elképzelhető, hogy az iskoláskorúak is bele-belelapoznak a Hídlap- ba. Nekik és nagyobbaknak szól e héten Galeotto Marzio reneszánsz mondája, melyben Esztergom egykor volt szerzetese és az igazságos jelzővel emlegetett Mátyás király a főszereplő. I Mit írnak a történelemkönyvek a szerzetesről? Gatti (vagy latinosán Gattus) János, szicíliai eredetű olasz humanista tudós, szent domokosrendi hittanár Vitéz János esztergomi érsek udvarában. Galeotti Martinus hozta Olaszországból Magyarországba, s ő is őrizte meg az utókor számára emlékét Mátyás király jeles bölcs és elmés mondásai és tettei című könyvében, elbeszélvén vitatkozását Mátyás királlyal. A É lt az esztergomi érsek palotájában egy szerzetes, aki azt híresztelte magáról, hogy az egész hittudomány a kisujjában van. Ez a szerzetes, akit Gattus Jánosnak hívtak, annyira elbizakodott volt, hogy egyszer azt találta mondani:- Hallom, hogy Hunyadi Mátyás, a magyarok királya is foglalkozott hittudománnyal. Szívesen beszélgetnék vele, mert még ő sem kérdezhet tőlem olyant, hogy én arra meg ne feleljek. Ez a felvetés aztán egy ideig ennyiben is maradt, de történt, hogy Mátyás Esztergomon át vette útját és megszállt az érseknél. Az érsek kitűnő lakomát készíttetett a király tiszteletére, melyre Gattus Jánost is meghívta, hogy őfelségének örömöt szerezzen. Mindenki tudta ugyanis, hogy Mátyás szeret lakoma közben tudósokkal vitatkozni. Gattus pedig lakoma közben hányaveti módon viselkedett, az ételtől és a sok italtól nagyon nekibátorodott, fitogtatta tudományát, s azt állította, hogy nincsen olyan bonyolult kérdés, amelyre ő meg ne felelne. Mátyás király jól ismerte a hence- gőknek ezt a fajtáját, és mindig ügyesen elbánt velük. Gattust is biztosította róla, hogy nagyon tiszteli jártasságát, aztán feltett neki egy kérdést, amelyre még addig választ senkitől nem nyert:- Hogyan lehetséges, hogy Krisztus urunk nem mérte igaz mértékkel a jutalmat, amikor Péter és János apostol érdemét nem vette tekintetbe? Péter elárulta, megtagadta, esküvel erősítette, hogy Krisztust nem ismeri, mégis a pápaság méltóságával tüntette ki, Jánost pedig, aki mindhalálig hű maradt hozzá, jutalom és kitüntetés nélkül hagyta. Mit jelent ez? Azt jelenti-e, hogy a tanítványok csak kerüljék az üldözést, meneküljenek a kínzások elől és tagadják meg Krisztust? Ezt kérdezem és várom a magyarázatot. Gattus János hosszan és körülményesen újra elmondta, amit a királytól hallott, aztán elhallgatott. Izzadt, vörö- södött, de csak nem tudott a kérdésre megfelelni. Végre azt mondta:- Az isteni titok okait feszegetni balgaság. Mátyás azonban ragaszkodott hozzá, hogy a kérdésre választ kapjon. Erre Gattus így szólt:- Felséges király! Én az összes könyvtárakat ismerem, minden hittudományi tanítás a kisujjamban van, ezért mondhatom: erre a kérdésre senki sem adhat választ. Ez isteni titok. Mátyás király erre előhozatta Szent Jeromos egyik munkáját, fellapozta és felolvasta, amint következik:- Krisztus tizenkét apostola közül azért választott ki egyet, s tette valamennyi fejévé, hogy a viszálykodásnak elejét vegye. De miért nem Jánosra esett a választása, aki ártatlan volt? Ebben a kor határozott: mert Péter volt az idősebb. Az egyházatya szavaihoz Mátyás ezt fűzte még hozzá:- A bűnös, áruló és szökevény Pétert azért teszi Krisztus az ártatlan János elébe, hogy a bűnösöknek reményt nyújtson a bocsánat elnyerésére. Mert a bűnös és áruló Péter, aki mint feleséges ember ismerte az emberi gyöngeséget, könnyebben bocsánatot és feldolgozást adhat a bűnökbe merülteknek, és kegyesebben bánhat a megtérő bűnösökkel. Nagyon is világos tehát, hogy miért nem János, hanem Péter lett az egyház feje, s te Gattus János, mindezt az isteni titkok közé sorolod. Tudatlanságodat leleplezni próbáltad, s ez nem méltó sem hozzád, sem egyetlen tudóshoz. Ezekkel a szavakkal a lakoma véget ért, és Mátyás király éles elméje nagy bámulatot keltett Esztergomban. 30 hídlap hidlap.net
