Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-03 / 39. szám
y helyi história Vasárnap emlékeznek Szent Ferenc boldog halálára Ferencesek Esztergomban Varga Péter Dénes Assisi Szent Ferenc egykor azt jósolta a testvéreknek, hogy rendjük be fogja hálózni az egész földkerekséget, és nem tévedett. P. Tokár Jánost, az esztergomi gimnázium igazgatóját arról kérdeztük, hogy mikor is kerültek a „barátok” Esztergomba és miképpen működnek itt, a királyvárosban napjainkig. A ferencesek most vasárnap, háromnegyed öttől emlékeznek Szent Ferencre. A ferencesek még Szent Ferenc életében, 1228-ban kerültek Esztergomba, az országban itt volt az első rendházuk, amelyet egy német provinciából érkezett testvér alapított. A mozgalom Magyarországon éppúgy, mint az egész világon, meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett, hamarosan több kolostoruk is lett, így kis idő elteltével sikerült önálló rendtartományt alakítaniuk. Népszerűségükre jellemző, hogy magából a királyi családból is többen az esztergomi ferencesek templomában temetkeztek, mint például IV. Béla és felesége Mária, illetve fia V.István. Sírjuk máig nem került elő, hiszen a középkori kolostor nem pontosan a mai helyén állott. Igen érdekes, hogy a történelem viharait követően a rend mindig újjáéledt Esztergomban és nem feltétlenül csak a prímási székhelyhez való kötődés miatt, hanem a környéken lakók igényeinek megfelelően is. A 20. század viharai közepette a túlélés lehetőségét az iskola jelentette a rend számára. Nyolc évfolyamos iskolának indították a gimnáziumot, ám némi nehézséget okozott, hogy a tőszomszédságukban ott volt a bencések iskolája, a nővéreké pedig a Duna-parton, és mivel az akkori hercegprímás, Serédy Jusztinián maga is bencés diák volt egykor, inkább őket támogatta. Szerencsére azonban az akkori kultuszminiszter feleségének a támogatásával, aki harmadrendi ferences volt, valamint a bíboros azon kikötésével, hogy a mi iskolánk csak diákotthon lehet, tehát helybélieket nem vehet föl, végül sikerült gyökeret vernünk. Az iskola megalakításának nem titkolt szándéka a rendi utánpótlás biztosítása volt. Természetesen nem ez volt az egyetlen cél, úgy hirdették meg az intézményt, hogy „diákotthon és nyaralóiskola”. „Az utóbbit mindig kicsit mosolyogva említem, de ha belegondolunk abba, hogy mondjuk a pesti nagyvárosi élet zajos forgatagából, ami a gyerekek számára kevésbé engedett teret a játéknak, bizonyos értelemben elterelte a figyelmet a tanulásról, Esztergom valóban egyfajta nyaralóbázist is jelentett. Volt a szigeten egy hatholdas kertünk, ahol nemcsak a sportélet folyt, hanem tanórákat is tartottak, megismerkedtek a tanulók a növényekkel, azok termesztésével, tehát magával a természettel. 1950-ben azután a kommunista állammal történt megállapodás értelmében nyolcosztályosról négyosztályosra szűkült a gimnázium, ám ezekben az évtizedekben is megmaradt az intézmény azon profilja, hogy a papi-egyházi pályára készülők útját egyengette. Ez máig is igaz, hiszen igyekszünk átadni azt a ferences lelkiséget a tanulóknak, amelyet hitünk szerint Szent Ferenc képviselt és vallott. Ebben a legfontosabb talán az, hogy Ferenc Isten tulajdonságai közül a jóságot emelte ki és hangsúlyozta leginkább. Épp a ferences teológia sajátja az a tanítás, amely úgy szól, hogy Krisztus az eredeti bűn nélkül is megtestesült volna, egyszerűen az Atya túláradó szere- tetéből. Számításaink szerint az elmúlt negyven esztendőben több mint négyszázan vállalták a papi-szerzetesi hivatást a nálunk végzettek közül, de hasonlóan büszkék vagyunk azokra is, akik a ferences szellemi háttér alapjain főiskolákra, egyetemekre menvén a világi életformát választották és megbízható, tisztességes, vallásos, szakterületükön nemzetközi szinten is elismert szakemberekké, tudósokká, tisztességes családapákká váltak. A rendszerváltást követően némileg változott a diákság ösz- szetétele, hiszen napjainkban a korábbi nyolchoz képest ötven körül van az országban az egyházi középiskolák száma. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebben jelentkeznének hozzánk, nincsenek beiskolázási gondjaink, hiszen telt házzal működünk, a gyerekek létszáma jelenleg is 350 fő, vannak hatosztályos, illetve négyosztályos tagozatba jelentkezett tanulóink is, csak talán kevesebben jönnek az ország távolabbi régióiból, ám a ferences lelkiség továbbhagyományozá- sa töretlen. Természetesen foglalkoztat bennünket a bővülés lehetőségének a gondolata is. Ennek jegyében működtetünk Nagysápon és Bajnán két, többségében roma származású diákokból álló iskolát, de erősen foglalkozunk általános iskola létesítésének a gondolatával is” - zárta mondandóját P. Tokár János. Október 4-én este háromnegyed ötkor kezdődik a megemlékezés Szent Ferenc boldog haláláról a ferences templomban. Az eseményen részt vesz a teljes rendi- és iskolai közösség, számos vendéget is hívunk, hogy részévé váljanak az ünnepnek. A megemlékezés végén osztják szét a gyerekeknek is azt a jelvényt, ami az iskolához való tartozást szimbolizálja. hidlap.net hídlap 31
