Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-19 / 37. szám
esztergom Ezer mesterség - egy ember Országszerte híres napórája kapcsán - mely a Zöldház déli oldalán volt látható - már korábban cikkeztünk az esztergomi polihisztorról. Klotz Józsefről ezúttal Vargáné Kövecses Etelka segítségével állítottunk össze egy kisebb biográfiát, ezúttal a Szentgyörgymezőn múlt hétvégén megtartott Méznap alkalmából. K lotz József, aki régóta a Szentgyörgy- mezői Kertbarát Kör tagja, tavaly harmadmagával megkapta a Dr. Jócsik Lajos-díjat. A neves ezermester és autodidakta módon tudós szakértővé vált egyéniség 1923. febr. 7-én született Leányváron. Három testvérével együtt katolikus szellemben nevelték. Hatéves korában családja Dorogra került. Itt járta ki az általános iskolát, míg a polgári iskola 4 évét Pilisvörösváron. 1939-től a Dorogi Szénbányák Bányagépgyártó- és Javító Üzemében dolgozott, pénzügyi munkakörben. Ezekben az években, felnőttként végezte el előbb a gyors- és gépíró iskolát, majd letette az érettségit az esztergomi Szent István Gimnáziumban. 1951-ben nősült Esztergomban. Ezektől az évektől számíthatjuk esztergomi munkásságát. Klotz József négy területen alkotott és publikált magas színvonalon: ornitológia, csillagászat (napórák), gombászat, gyógynövény-ismeret. Mellette még - hobbiként - festett is: saját képeket, és magas színvonalú másolatokat készített. Minden területhez az érdeklődés vezette. Valami felhívta a figyelmét, amelynek szorgalmasan utánajárt, bekapcsolódott azok tudományos fórumaiba, s hozzátette a maga tapasztalatait és ismereteit. Az ornitológiához egy madárgyűrűzési tábor révén jutott el. Először madárhangok felvételével kezdte Ungár-réten, a Lajtos-kerti forrásnál, a Galagonyásban, az Orbán- kápolnánál. Egész sereg madárhangot gyűjtött össze magnóra, egymaga készítette akusztikus tükör segítségével. Országh Mihály, az állatkert igazgatója, aki maga is foglalkozott állathangok felvételével, (ez utóbbiak lemezen is megjelentek), tanácsokkal segítette munkáját. Miután Klotz József beiratkozott a Magyar Madártani Egyesületbe, a szentendrei csoport munkájához kapcsolódva, részt vett annak madárodú- telepítési programjában. Ennek során Esztergom és Visegrád között 8000 darab mesterséges fészekodút telepítettek ki. Miközben a Jurta-táborban szervezett előadásokat hallgatta, maga is kezdett írogatni az Esztergom és Vidékébe, a Hídlapba és a Képes Újságba. Ezekben a cikkekben a madárvonulással, madárvédelemmel, Esztergom környékének flórájával és faunájával foglalkozott. Iskolák, óvodák udvarába is telepített madárodúkat. Felkérésre előadást is tartott diákoknak, s ezeket maga készítette képekkel, madárhangokkal illusztrálta. A napórák iránti érdeklődését egy érdekes kép keltette fel. Ez egy bomeói bennszülöttet ábrázolt, aki földbeszúrt bottal határoztamegazidőt. Klotz Józsefet megragadta az ember időmérésének ősisége, a naphoz való kötődése - mint mondja, ezt tapasztalhatjuk a magyar parasztemberek időbeosztásában is: „hosszú az árnyékom, megyek haza”. Ettől kezdve bújta a napórákkal kapcsolatos szakirodalmat. A magyarországi napórakutatók már ismerték a nevét, amikor csatlakozott az esztergomi Regiomontanus Csillagászati Klubhoz. Az első napórát 1981-ben készítette a kesztölci óvoda részére. Ezt még tíz napóra készítése követte; iskola, óvoda, templom, magánszemélyek, intézmények (Kolping, Környezetkultúra Egyesület, Szabadidőközpont) megrendelésére. Az általa készített napórák mindegyike szerepel Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái című összefoglaló művében. A napóráknak a klasszikus műveltségben ágyazódott gyökereit hangsúlyozza, hogy mindegyiken latin felirat található, például: „Cum patria”, „Ubi sol, ubi vita”, „Tempus est magister vitae”. 2006-ban, a II. Országos Napóra Találkozón, melynek Tát község adott helyet, „Az időmérés története” címmel tartott előadást. Kisebb-nagyobb publikációi is megjelentek e témában. Az V. Országos Csillagászattörténeti Találkozó és napóra szimpózium, amely Pécsen volt, számos nagy hírű közép-európai napóra-kutatóval hozta szakmai kapcsolatba. A konferencián tartott előadásában a napóra készítési módszereit ismertette. Nemrégiben - miután a Szabadidőközpontot le fogják bontani - egy másik, a városközpontból jól látható helyre tervezett egy új, 5 méter átmérőjű napórát, h Klotz József gombaszakértőként is ismert. Először egy munkatársától, Kelemen Albin laikus baráttól tanult, gyaKlotz József 2008-ban megkapta Jócsik Lajos díjat, melyet az önkormányzat a környezetvédelemért, illetve az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztésért adományoz 34 hídlap hidlap.net
