Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-19 / 37. szám
esztergom korlataikat a kesztölci erdőben végezték. Felesége is érdeklődött a gombák iránt, gombatanfolyamot is végzett. így kapott kedvet Józsi bácsi ahhoz, hogy ő maga is tanuljon. Megtudta, hogy működik Esztergomban egy gombaszakkor, ahol fejleszthette tudását. Az alapismereteket a szakkör még aktív három alapító tagjától tanulta. Ezek után elvégezte a középfokú gombaismereti, majd a gombatermesztői tanfolyamot, és maga is megpróbálkozott a gombatermesztéssel. Belépett a Magyar Mikológiái Társaságba. A kertbarátkörben több ízben rendezett gombakiállítást, s a gombafélékről is írt egyebek mellett a Kerti Kalendárium és a Szabad Föld hasábjain. Előadásaihoz - a diavetítésen kívül - szárított gombaféléket, vagy só-liszt gyurmából, saját maga által készített, eredeti színekre festett gombamásolatokat használt. A szakkör történetét is több ízben leírta. A kertbarátkor 1993. évi kiállítására 40 darab szárított őzlábgombából készített egy fél méter magas őzlábgomba- makettet. A gombaszakkörben is foglalkoztak gyógynövényekkel, de az ehhez kapcsolódó ismereteket már édesapjától tanulta, akit gyerekkorában gyakran elkísért vadászataira a leányvári erdőbe. Józsi bácsi saját készítésű meggylikőrjéből, gyógynövények felhasználásával, kiváló ízű gyomorkeserűt szokott készíteni. Ehhez az egy italhoz 30 féle gyógynövényt használ fel, kétféle arányban, s ezek nagy részét ő maga gyűjti, vagy termeszti, szárítja és morzsolja, vagy porít- ja. Gyógynövényféléket használ teának, esetenként fűszernek is. 1980-ban a Képes Újság pályázatot hirdetett; ki az, aki a legtöbb növényt termeszti az országban. A pályázatot a Klotz család nyerte. Józsi bácsi azonban nem elégedett meg pusztán a gyűjtéssel. Rengeteget tanult róluk, gyűjtötte a szakirodalmat. Foglalkozott a növények eredetével is. Klotz József a Szentgyörgymezői Kertbarát Körnek 30 éve oszlopos tagja. Minden évben, augusztus 20-ára készítenek egy nagyobb kiállítást az olvasókör épületében. 2004-ben, a Kertbarátok Országos Kiállításán 2. díjat nyert egy nagyméretű, Hídverés 1944-2001. című mozaikképével, amelyet 15 ezer magból készített el. Természettudományos érdeklődésének további kiterjesztése volt a méhészettel való foglalkozás. Édesapja mindig méhészkedett. Az ő példáját követve fogott bele ebbe a tevékenységbe, s ezen a téren sem állt meg addig, amíg tudományos síkra nem jutott. Kiállítások, Méz-nap Szeptember 12-én tartották a Szentgyörgymezői Olvasókörben a Méz-napot. A rendezvényt Mudrák Béla emléke előtt tisztelegve szervezte a városrész. A programok már délelőtt 10 órakor elkezdődtek, miközben két méhész szakember, Petróczy István és Keresztes Nagy Árpád mutatták be a közönségnek a különféle mézeket. Ez utóbbi előadó hangszerbemutatóval is szórakoztatta a nagyérdeműt. A mézkóstolás, mézvásár és nektárkiállítás mellett több műsor, így a Pinocchio bábcsoport fellépése, valamint Brunner Sándor és Kövecses Varga Etelka előadása is látható-hallható volt. A kicsik és a nagyok a mézzel való közelebbi ismerkedéssel párhuzamosan kézműves foglalkozásokon vehettek részt, de a gyerekeknek természetesen sok-sok játék is örömükre szolgált. szítette. 1957-ben a szakkör őt küldte el tanulni a diósgyőri művésztelepre. Ma is minden évben fest egy-egy képet. Otthonában több akvarellje díszíti a falakat, de megrendelésre is szokott csendéletet, vagy másolatot készíteni. Klotz Józseftől még történeti jellegű cikkeket és verset is olvashatunk. A történelemmel kapcsolatos írásai a drezdai bombázásról szólnak, amelyet katonaként élt át 1945. febr. 13-14-én éjjel. Erről a szomorú történetről azonban nem szívesen beszél. Végigtekintve Klotz József eddigi munkásságán, eredményein, láthatjuk, meddig juthat az ember önképzéssel, kitartással, szorgalommal. Bízunk benne, hogy még sokáig fogja népszerűsíteni, s közvetíteni számunkra a természettudomány sokféle területét. előadások, írások (Méhész Újság, Kerti Kalendárium), tanulás, méhész szakkör következtek, ahogy azt már az előzőkből megszokhattuk. írásaiban még a méhek etológiájával is foglalkozott. Klotz József azonban alkotott még több más területen is. Egyik ilyen volt a festészet, amelyet már ifjú korában elkezdett. Mint mondja, az iskolában nem volt jó rajzból, de hajtotta a vágy, hogy megtanuljon festeni. Első tanára Dallos Ernő volt, aki Dorogon, a karbidgyár- ban volt lakatos, de szépen festegetett és szobrokat is készített. Ezt követően egy évig tanult rajzolni Mór József iparművésznél. A tanulmányokat tovább folytatta Esztergomban, a Kossuth utcai kultúrházban. Itt Bajor Ágost és Heil Ferenc voltak az oktatói. Három évig járt szakkörbe. Első olajképét 1941-ben kéhidlap.net hídlap 35
