Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-19 / 37. szám
esztergom Horváth Mihály együtt járt a bujtogatóval Lelepleződött helyreigazítás Számos ponton sérelmezte Horváth Mihály egy, a Hídlapban több mint egy éve megjelent cikkünket. Pedig, amint a Legfelsőbb Bíróság minapi ítélete megállapította, lapunk állításai túlnyomó- részt helytállóak. A Legfelsőbb Bíróság jelentősen megváltoztatta a Horváth Mihály lapunkkal szemben indított perében hozott első- és másodfokú ítéletet, ami ellen jogszabály- sértésre hivatkozva felülvizsgálati kérelmet terjesztett fel jogi képviselőnk. Mint kiderült, megalapozottan. A Legfelsőbb Bíróság immár megfellebbezhetetlen jogerős ítélete a kért helyreigazítás legnagyobb részét megalapozatlannak találta. Többek között nem kell helyreigazítani aztazállítást,-,hogy„Horváth Mihály együtt járta bujtogatóval, mivel bizonyítást nyert, hogy -Horváth Misznéder Jánossal a Gyakorló Iskola előtt tavaly februárban tartott összejövetelen egy rendezvényen együttjelent meg, és azonos véleményt fejtett ki az iskola mellett folyó szállodaépítkezéséről . Mint ismert, Misznédert gyanúsítják azzal, hogy felbújtóként közreműködött Meggyes Tamás házának és szolgálati kocsijának felgyújtásában. Ugyanígy nem kell helyreigazítani azt sem, hogy Horváth a későbbi felbújtó érdekében arra kérte a polgármestert, hogy Misznédert fogadja. Akkor azt kérte Misznéder MeggyesTamás- tól, hogy „intézze el" az engedély nélkül a A jogerős, megfellebbezhetetlen döntés értelmében a többoldalasra tervezett, mint utóbb kiderült, nem helytálló helyreigazítási kérelem a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az alábbi egyetlen mondatra olvadt: „A Híd lap című ingyenes hetilap 2008. június 21 -i számában a „Tisztelt Horváth Mihály!" című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Horváth Mihály önkormányzati képviselő újságot adott ki, másfél évig csak egy alkalommal szólalt fel a képviselő-testület ülésein, a „letartóztatott vállalkozóval" jelenleg is kapcsolatot tart fent, nevében képviselői szavazatot vásárolnak, illetve képviselőt fenyegetnek meg, továbbá lelepleződött a gyújtogatás ügyében". Miért rabja a gazdaság a kormánynak? Kormányunk előszeretettel fogalmaz úgy Keynes után „szabadon", hogy az állam „megsegíti" a gazdaságot. Mintha az államnak lennének a gazdaságtól független forrásai. r Í gy legfeljebb arról lehet szó, hogy a gazdaság segíti meg önmagát a kormányzat közreműködésével. A költségvetési kiadások ugyanis csak a gazdaságban megtermelt jövedelemből finanszírozhatók, adókból vagy kölcsönök formájában (például az IMF-hitel).Vagyis nyilvánvaló, hogy csak tudatos újraelosztással lehet, lehetne hazánkban is eredményt elérni. A keynesi javaslat lényege tehát az, mint hogy a piaci beruházásokat és fogyasztást fel kell váltania - nyilván a nem állami fogyasztás és termelés csökkenése miatt -, az állam által irányított beruházásoknak és fogyasztásnak. A recept tehát végső soron azon a hiten alapul, hogy az állam a piacnál jóval hatékonyabban képes az időlegesen parlagon heverő erőforrásokat bevonni a termelésbe. Ezek azok az erőforrások, amelyekből az előző 5-7 évben igencsak hiányt szenvedünk, vagyis nem lehet rá komolyan alapozni a válság megoldásában. A változásokat azért nem vállalja a Bajnai-kormány (és ezzel együtt természetesen térségünk két kormánypárti parlamenti képviselője, Winkfein Csaba és Tittmann János sem), mert a túlélésre játszik. A társadalmi feszültségeket kiváltó kérdéseket inkább meghagyják a következő kabinetnek. Az önkormányzatoknak a jövő évi költségvetés nagyjából 80-100 milliárd forinttal kevesebb forrást biztosít, mint az idei. Ám a csökkentésről nem a feladatok áttekintése után döntöttek, hanem a fűnyíróelvet alkalmazták. Járai Zsigmond volt jegybankelnök szerint: „Ha drasztikus reformot hajtanának végre a költségvetésben - bürokrácialeDobogókői út mentén folyó építkezésének ügyét - később pedig, a vádak szerint, embereket fogadott a polgármester elleni merénylet végrehajtására. Misznéder buj- togatóként való megnevezése egyébként nem vitásan éppen arra utal, hogy a nevezett személyt utóbb a polgármester házának és autójának felgyújtásával kapcsolatban felbujtással vádolták meg. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében ugyanígy helytálló, vagyis nem helyreigazítható az a kijelentés sem, hogy -„Horváth Mihály haveri-vállalkozói érdekekért lobbizott". Ugyanis Horváth több ízben is kérte a polgármestert, hogy tárgyaljon Misznéder Jánossal. Ugyanígy nincs helye helyreigazításnak annál az állításnál, hogy „Horváth Mihály lelepleződött mélygarázs- ügyben", Horváth ugyanígy hiába vitatta, hogy 160 milliót kapott a kormánytól, kérelmét és az azt alátámasztó érvelését az LB elvetette. Nem kell helyreigazítanunk Knapp János alpolgármester, cikkünk szerzőjének, az esztergomi Fidesz-szervezet egyik alapítójának azon állítását sem, hogy Horváth „Ausztriában, Kaprunban akart befektetni, mert Esztergom porfészek". A Legfelsőbb Bíróság mindezek értelmében a korábbi, Horváthnak kedvező ítélet általunk támadott rendelkezéseit - a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően - részben hatályon kívül helyezte. hídlap építést, adócsökkentést, tényleges strukturális átalakítást - az önmagában is hathatna a versenyképesség javulására, és hamarabb elindulhatna a növekedés. A mai kormányzati stratégia nagyjából az: várjuk, hogy valami elinduljon a világgazdaságban, és az majd, valamilyen mellékszelén Magyarországot is magával ragadja. Erre a passzív várakozásra épül a költségvetés"- magyarázta. A jövő évi büdzsébe csak tűzoltó intézkedések kerültek bele, a versenyképesség növekedését eredményező lépések azonban hiányoznak belőle, így a meghatározott folyamatok egy része fenntarthatatlan. A költségvetés intézményi szerkezetének átalakítása nem történt meg, továbbra is számtalan felesleges szervezetet finanszíroz az állam, ráadásul finoman szólva sem látszik körvonalazódni valamiféle tudatos gazdaságpolitika. Vagyis az ország gazdasága és vele együtt mi magunk is áldozatául eshetünk a túlélésre játszó, mindent és mindenkit túlélni akaró önzésnek. Defoe 22 hídlap hidlap.net
