Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-19 / 37. szám
címlapon Közös híd az Gábor Éva A Mária Valéria híd nyolc évvel ezelőtti átadása óta minden évben megrendezik az immár hagyományossá vált Hídün- nepet az eredeti, 1895-ben épült híd átadása napjának közelében, szeptember utolsó hétvégéjén. Az ünnepen nemcsak az újjáépítés örömét ünnepük, hanem lehetőséget biztosítanak a Duna két oldalán élők emberi-, társadalmi-, kulturális-, és gazdasági kapcsolatainak erősítésére. Jövő szombaton Esztergomban a Széchenyi téren, Párkányban pedig a sétálóutcában rendeznek egész napos szórakoztató programot, melynek keretében sor kerül a hagyományos Mária Valéria Hídfutásra, ésaVinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend avatási ceremóniájára is. Kell egy híd a Dunán A Mária Valéria híd helyén a régészeti leletek tanúsága szerint az ősidők óta üzemelt valamiféle folyami átkelő. A legkorábbi bizonyítékok a bronzkorból, a legrégebbi írásos emlékek pedig Marcus Aurelius császár korából, a 170-es évekből kerültek elő. A későbbi évszázadokban hajósok szállították át a népet a Dunán, majd a török időkben, a vár 1543-ban történt elfoglalása után katonai szempontból is nagy szerepet kapott az átkelő. 1585-ben Szinán pasa hajóhidat építtetett Esztergom és Párkány között, amely később cölöphíddal egészült ki és működött egy évszázadon át, míg a párkányi csata során le nem rombolták. Ezután hosszú időn keresztül megint csak csónakkal lehetett átjutni a folyó túloldalára, majd 1762-ben Barkóczy Ferenc érsek egy repülőhidat építtetett, amely nyolcvan éven keresztül szolgálta ünnep utódját, a Kopácsy József hercegprímás megbízására Grämling Ignác ácsmesterrel által épített hajóhidat. A dunai átkelők történetének következő fejezete már a Mária Valéria hídé. A pozsonyi és a komáromi vashidak megépülése után egyre erősebb volt az igény, hogy Esztergomban is legyen állandó híd, és miután az érsekség 1892-ben lemondott a vámsze- dési jogáról, állami költségvetésből kezdődhettek meg az alapozási munkálatok 1893. december 1-jén Cathry Szaléz kivitelezésében. A hányatott sorsú, kétszer felrobbantott és kétszer újjáépített, soA Mária Valéria híd újjáépítése elképzelhetetlen jelentőségű mérföldkő volt a Duna kép partján élők életében, nem csak a személyes, hanem a társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok szempontjából is, ám az örömöt némiképp beárnyékolták a Párkányban álló határőrbódék, a nem mindig barátságos dolgozók és a torlódások a hídon. Az igazi szabadság érzése 2007. december 20- án, a schengeni csatlakozással jött el, azóta valóban szabadon járhatunk- kelhetünk a hídon. 4 hidlap hidlap.net Jó példa lehetne a híd Pozsony számára is