Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-11 / 32. szám
címlapon Augusztus húszadika Esztergomban Államalapító Szent István ünnepe Bozori Ivett / Gábor Éva / Pöltl Zoltán / Varga Péter Dénes Augusztus húszadika az egyik legrégebbi magyar ünnep. 926 évvel ezelőtt, 1083-ban e napon avatták szentté I. István királyt, azóta évente e napon üljük első királyunk, Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepét. Esztergomban, az államalapító király szülőhelyén augusztus huszadik napja még fényesebb, mint máshol. A nap hagyományosan az új kenyér ünnepe is, hiszen az aratás után ennyi idő kell, míg az aranyló kalászból finom liszt lesz, abból pedig friss kenyér sül. Ahogy az országban több helyen, Szentgyörgymezőn is megtartják a hagyományos kenyérszentelő ünnepet. Augusztus húszadikával összeforrt a tűzijáték eseménye is, amely a fővárosban egyre látványosabb formában valósul meg évről évre, de sok kisebb településen is felröppen az égboltra a színes rakéták sokasága, így Esztergomban is az ünnep előestéjén. A ugusztus húszadika több tekintetben is összeforr a Magyarországot mindörökre Európához kovácsoló Szent István király életével. Bár a fehérvári királyi tanács ülése és az államalapító király 1038-ban bekövetkezett halála augusztus 15-re,esett, az események emléknapját utóbb Szent László király augusztus 20-ra tette át, mivel 1083-ban, 45 évvel elhunyta után ezen a napon avatták szentté István királyt. Ettől kezdve minden évben e napon törvénynapot tartottak a magyar királyok Székesfehérváron. Az évek során hagyó mánnyá vált, hogy a bíráskodásra összegyűlt tömeg együtt hajtott fejet a nagy király sírja és ereklyéje, a Szent Jobb előtt. Az évtizedek, évszázadok múlásával a törvénynap elvesztette jogi jelentőségét, idővel meg is szűnt, ám Szent István hívei továbbra is eljártak leróni tiszteletüket az állam- alapító szent király előtt augusztus 20- án, így a nép akarata valódi nemzeti ünneppé tette Szent István emléknapját. Nagy Lajos kora óta egyházi ünnepnap is, később Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. A királynő 1771-ben e napon el is hozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, melynek tiszteletére a rendszerváltozás óta újra körmenetet rendeznek a fővárosban. Az 1848-as szabadság- harc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, a kiegyezés után, 1891-ben Ferenc József azonban újra munkaszüne- ti nappá nyilvánította. '■■■. A nemzeti ünnepi rangot 1945-ig megőrizte az emléknap, ekkor eltörölték, két évvel később pedig az egyházi ünnepek sorából is kivették. Valami oknál fogva a kommunista hatalom nem akarta teljesen eltörölni az ünnepnapot, ezért előbb az új kenyér ünnepévé, egyúttal a nyári mezőgazdasági munkák befejezésének örömünnepévé, majd az alkotmány ünnepévé tették utalva arra, hogy a „szocialista állam- alapítást” 1949. augusztus 20-án követték el. A szocializmus éveiben e nap középpontjába azonban nem annyira Szent István király élete és munkássága, hanem a katonai erőt is fitogtatni Új kenyér ünnepe Negyvenkét esztendő hagyománya folytatódik idén is augusztus 20-án, amikor a Szentgyörgymezői Olvasókörben megtartják a tradicionális Új kenyér ünnepét. A Szent István-napi ünnepséghez kö- tődő eseményen megáldják, megszentelik az új kenyeret, majd az ünnepélyes kenyérszegés következik, amit ezúttal Németh József alpolgármester végez el. A ceremónia után átadják a Szentgyörgymezőért díjat, megnyitják a Kertbarátkor ugyancsak hagyományos, a gazdálkodással, a kertészkedéssel, az otthonnal és a szabadidővel kapcsolatos kiállítását, melyen szép és különleges terményeket, kézimunkákat és egyéb alkotásokat mutatnak be a szentgyörgymezői gazdák és gazdasszonyok egészen délután 17 óráig. hidlap.net hídlap 5
