Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-01 / 30. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Milyen volt az esztergomi sajtó 130 évvel ezelőtt? Pöltl Zoltán Ha úgy tetszik egyfajta főhajtás helytörténeti rovatunk aktuális fejezete, melyben Esztergom közéleti szempontból rendkívül aktív és eredményes korszakának, a 19. század második felének médiájáról mesélünk. S internet ide, fénymásoló oda, 2009-ből nézve úgy tűnik, nincs sok szégyenkeznivalója elődeinknek, az említett időszakban több mint tíz újság, folyóirat forgott közkézen Esztergomban. Minderről egy már korábban idézett krónikás, Kőrösy László írása tanúskodik. nő történeti irányú vállalatnak célja volt egyháztörténeti anyagot gyűjteni, kellő világításba helyezni a tényeket, s kritikai irányba haladni. Knauz Nándor szerkesztése alatt a Sion a történetírók számára valóságos kincstárrá gyarapodott. Az első hetilapot Esztergomi Újság címmel Pongrácz Lajos alapította és szerkesztette 1863-ban. A „Feldunavidéki közlöny” Horák Egyed nyomdájában jelent meg. Hont vármegye volt 61-es főjegyzője, Pongrácz Lajos, aki már a negyvenes években igen szorgalmas munkatársa volt Frankenburg Életképeinek, nagy lelkesedéssel fogott az úttörő munkához. Első munkatársai voltak Csalomjai Pajor István és Haan Rezső, Hontmegye volt 61-es jegyzője. A lap megalapítása azonban rendkívüli akadályokba ütközött, úgyhogy Pongrácz Lajos még az első év végén Haan Rezsőnek adta át, aki 1864-ig szerkesztette a lapot. Ekkor Sántha Ignácz adta ki és szerkesztette, aki alatt az Esztergomi Újság nemsokára meg is szűnt. Esztergomi Közlöny cím alatt 1867- ben Haan Rezső új helyi lapot alapított. Főmunkatársai voltak Besze János és Rényi Rezső. Besze János ekkor egy iránycikket írt, melyre Majer István egy ezüst billikomos pályázatot hirdetett. A billikomot Stier (Szentimrei) Márton növendék nyerte meg. 1868-ban a lap Haan Rezső szerkesztése és Besze János, valamint Helcz Antal közreműkö„Az időszaki folyóiratok Esztergomban Beimel nyomdájával egyidejűleg kezdik meg működésüket. A Kisfaludy Károlyék Aurorájának utánzata gyanánt megjelenő kis zsebkönyv formátumú szépirodalmi tartalmú Uránia 1828-ban jelent meg Esztergomban. Szeder Fábián bencés tanár volt a redaktor és Beimel József a kiadó. A naptárral, kottamelléklettel s szép- irodalmi tartalommal megjelenő zsebkönyv először 1829-ben, majd ezután évente négy alkalommal jelent meg. A Magyar Sión egyházirodalmi havi folyóiratot Knauz Nándor alapította és szerkesztette 1863-tól 1869-ig. A kitűdése mellett folytatta pályáját. Új Magyar Sión cím alatt Knauz Nándor vállalatának folytatása gyanánt Fraknói és Zádori János 1870-ben egyházi havi szemlét indítottak meg, melyet 1873-tól Zádori János kanonok szerkesztett. A havi folyóirat a Buzárovits Gusztáv-féle könyvnyomdában jelent meg, Katholikus lelkipásztor címmel Zádori János 1871-ben egy prédikációs folyóiratot indított el, mely öt évfolyamot ért meg. Esztergom volt a címe annak a hetilapnak, melyet Horák Egyed kiadó indított el 1874-ben, s Ompolyi Mátray Ernő szerkesztett három esztendőn keresztül. A vállalatot Rényi Rezső 1878-ban és 1879-ben szerkesztette. Irodalmi Értesítő címmel 1875-ben Buzárovits Gusztáv kiadása és báró Horing Károly egyetemi tanár szerkesztése mellett egy havi folyóirat indult, mely két évfolyamot ért meg. Isten Igéje címmel havi folyóiratot indítottak, melyben eredeti egyházi szentbeszédeket közöltek 1876-ban. A lap Fábián János vízivárosi plébános szerkesztése alatt működött, s ezt is szintén a Buzárovits nyomda adta ki.” Az Esztergom és Vidéke című hetente kétszer megjelenő helyi laphoz az alapítás eszméjét s a szerkesztés irányát Kőrösy László adta. A lap Mellinger Rezső kiadásában és Sarkady István szerkesztésében jelent meg másfél évig. Ezután a szerkesztést az alapító Kőrösy László vette át. A lap második kiadótulajdonosa Berényi Zsigmond volt, akit sajnálatos halála után Tábor Adolf követett e poszton. Esztergomi Közlöny címmel 1878-ban jelent meg Haan Rezső saját kiadású hetilapja, de ez csak igen rövid ideig létezett. Szintén csak néhány hétig „élt” az az esztergomi élclap, melyet 1878-ban Gomi Misi néven adtak ki. Mulattató zsebkönyvtár címmel szép- irodalmi füzetes kiadványt jelentettek meg az 1880-as évek elején közel harminc alkalommal. A kisméretű köteteket Buzárovits Gusztáv nyomdája adta ki és nyomtatta, a szerkesztést Kőrösy László végezte. 30 hídlap hidlap.net
