Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-07-11 / 27. szám
esztergom Lenger Világosan rámpaügyben A Bástya melletti rámpa elbontásával folytatódott a Fürdő Szálló-projekt a belvárosban, melyről a Magyar Nemzetben hétfőn a közvéleményt félrevezető tudósítás jelent meg, miszerint a munkába az önkormányzat jogerős bontási-építési engedély nélkül kezdett bele. Mint kiderült azonban Esztergom teljesen jogszerűen, saját tulajdonában és birtokában járt el. A hétfői Magyar Nemzetben jelent meg az az írás, mely szerint az esztergomi Bástya Áruház rámpáját engedély nélkül bontatta el az önkormányzat. A közvéleményt félrevezető cikkben olvasottakkal ellentétben azonban a városvezetés egyáltaA beruházás helyszínének hátterében a Bástya ormótlan tömbje így néz ki majd a leendő épületkomlexum Ián nem követett el jogsértést, mivel saját tulajdonában és birtokában eljárva kezdte meg a városkép-átalakító nagyberuházást. A rámpa elbontása egyébiránt az érvényes jogszabályok szerint nem is engedélyköteles tevékenység, ráadásul nem minősül rombolásnak, hanem egy többmilliárdos építkezés előkészítő munkája, amely illeszkedik a régi-új városarculathoz. Az említett cikk szerint ezenfelül Horváth Béláné Kiss Hilda az építmény tulajdonosa, ám az előbbiek mellett ezzel is félrevezette a sajtóorgánum az olvasókat, mivel az egykori rámpa és a terület birtokosa az önkormányzat, így a város nem más, magántulajdonában tett kárt. Az írásban zárásként az is felmerült, hogy az érintett telkek egyesítéséről sincs jogerős határozata az ön- kormányzatnak, ezzel kapcsolatban azonban az esztergomi városvezetés hangsúlyozta, hogy egyrészt a munka telekegyesítés nélkül is szabályosan elvégezhető, másrészt pedig a telekegyesítési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hibázott, ami miatt kénytelen volt a telekegyesítésről szóló határozatát formai okokból visszavonni. BOLODOGGÁ AVATJÁK MESZLÉNYI ZOLTÁN ESZTERGOMI SEGÉDPÜSPÖKÖT XVI. Benedek pápa július 3-án jóváhagyta Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggá avatását. A püspök életéről és a várható eseményről Erdő Péter bíboros beszélt a Vatikáni Rádióban: „Nagy örömet jelent a boldoggá avatás híre. Mindig úgy élt a papok emlékezetében, mint vértanú püspök. Élnek még köztünk azok a paptestvérek, akik jelen voltak, amikor 1966-ban a rabtemetőben exhumálták, azonosították és elhozták az esztergomi Bazilika kriptájába"- fejtette ki a bíboros. Az esztergomiak számára különösen jelentős ez az esemény, hiszen a boldogok közé emelt Meszlényi Zoltán földi maradványait már most áthelyezik a templomba a Szent Adalbert vértanú oltára alá. Itt helyezték el korábban Szent Adalbert ereklyéjét, amelynek hitelesítő püspöke Meszlényi Zoltán volt. Meszlényi Zoltán élete szorosan kötődött az esztergomi Bazilikához, fiatal korától kezdve újra és újra ott szolgált, így mindenképpen Magyarországon avatják boldoggá. MEGJELENT XVI. BENEDEK PÁPA HARMADIK ENCIKLIKÁJA Pápasága ötödik évében, Szent Péter és Pál apostolok ünnepére dátumozva jelent meg XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű szociális enciklikája, amelyben a Szentatya VI. Pál pápa Populorum progressio című írásához kapcsolódva a jelenkor társadalmát érintő legalapvetőbb szociális kérdéseket vizsgálja „az igazságban való szeretet fényében". A hat fejezetből álló mintegy hatvanoldalas enciklikában a pápa a szegénység, az éhezés és az erőszak elleni küzdelem, valamint a béke, a környezetvédelem és éghajlatváltozás égető kérdéseiről, a teremtés iránti felelősségünkről, továbbá az emberi élet védelméről értekezik. A Szentatya enciklikájával az egyház az emberiség tartós fejlődését kívánja előmozdítani. Az enciklika hét nyelven - olaszul, németül, angolul, franciául, lengyelül, portugálul és spanyolul - jelent meg kedden. Magyar fordítása várhatóan a nyár végére készül el. EGYHÁZAK A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNYRŐL A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői aggasztónak tartják, hogy Szlovákiában a közelmúltban elfogadott nyelvtörvény értelmében büntetni lehet a magyar nyelv használatát. Az elfogadott nyelvtörvény nemcsak a felvidéki kisebbségben élők jogait sérti súlyosan, hanem az alapvető európai értékeket és szabályokat, így nem tekinthető pusztán egy ország belügyének, ezért az egyházak kérik a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy lehetőségeik szerint tegyenek meg mindent az európai testületeknél az elfogadott törvény visszavonására, az évezredes zsidó-keresztény értékrend jegyében fogant európai együttélés szabályainak megtartására. 16 hídlap hidlap.net
