Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-12-23 / 51. szám
esztergom És ez a karácsony másik arca. A gyermekség-evangélium szerint amikor Mária megszülte fiát, „pólyába takarta és jászolba fektette” (Lk 2,7). A keleti szentatyák jelképes mozzanatot láttak ebben: a megtestesülésben az isteni Ige „körülhatárolta” magát, Szent Pállal szólva, „szolgai alakot fölvéve, kiüresítette magát” (Fii 27). Itt újra a kereszt motívumára bukkanunk: „holnap kereszt szögez le, átfog emberlétünk keresztje”. Ezen a fokon már csak a misztikusok paradoxonjaiban szólhatunk: Isten itt egészen új kommunikációig jut el, kimondja „a földön-túlit földi szóban, Istent törékeny embersorsban”. De az isteni és az emberi lét között zajló titokzatos „csere”, kölcsönhatás alapján most megtörténik a nagy „átfordulás”. Ahogy a görög atyák mondták: Isten emberré lett, hogy az ember istenivé legyen! Ennek alapján isteni mélységet kap időbe zárt, törékeny emberi létünk. A hit, az áldozat, a napi döntések sorozata, az igazi szabadság megélése a megtestesült Ige jelenlétének titkába torkollik, a mennyei lét előéletévé válik Ezért kérhetjük most tőle: „Légy létezésünk láthatára!” Ágoston Csaba, református lelkész „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet...” Lk 2.10 Karácsony örömüzenete A karácsonyi evangélium, amelyet az angyalok hirdettek meg először, így kezdődik: „Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömet.” Miféle öröm élménye volt a karácsony népének? Úgy érzem, hogy nagyon sokféleképpen élték át a karácsony örömét azok, akik a kis Jézus körül voltak. ^ ............... [| a t Legelőször Mária ^ 2 öröméről lehetne beszélnünk, aki az J édesanyák örömé- vei szorította ma- V-r- (. , 7 gához kisgyermekl J ét. Nem volt hiá^ - bavaló a hosszú várakozás, a j, teher, amelyet hordott, a szülés kínjai idegenek, ismeretlenek között egy istállóban. Mária életet adott ennek a világnak, és ebben a kisgyermekben életének értelmét és célját is látta. Minden édesanya ígéretet lát a gyermekében, beleálmodja legszebb álmait, hozzágondolja, és vele kapcsolatban reméli legszebb terveinek megvalósulását. Máriánál nem csupán az édesanyák szokásos álmáról volt szó, hanem arról is, hogy ehhez a kisgyermekhez ígéretek fűződtek. Mária, ezeknek az ígéreteknek a beteljesedését várta, bár alig-alig értette, mit jelentenek ezek az ígéretek. Örömébe bizonytalanság, repeső izgalom, nagy-nagy szorongás vegyült, ugyanakkor várta, hogy ez a kisgyermek különleges ember lesz. Mária engedelmes szolgálóleányként, szívében bizonyossággal tekintett a kisgyermekre, Isten testet öltött szeretetére, az Isten Fiára, a Messiásra. Aztán ebben az örömben osztozott nyilván József is, aki elfogadta az Atyától a nagy feladatot, hogy Isten Fiát kell földi apaként felnevelnie, és valószínűleg ugyanezekkel az érzésekkel várta a kisfiú születésekor elhangzott ígéreteknek beteljesülését. Az első öröm a család öröme. Egészen másfajta örömmel örvendeztek a pásztorok. Nagy fényességet láttak, aztán angyalok hangját hallották, rendkívüli élményekben, csodákban volt részük. Először talán a szenzáció izgalma hozta őket lázba, sőt, talán meg is rémültek. De aztán ez a szenzáció és rémület okozta izgalom átváltott mélységes áhítatba. Rádöbbentek, hogy a betlehemi pusztaságban az ég nyílt meg. Ezek a pásztorok valamiképpen az Istennel, a mennyei világgal találkoztak. Leborultak a fényesség előtt, és aztán az égi szóra elindultak és megkeresték a kisgyermeket. A betlehemi pásztorok bizonyosak voltak benne, hogy a mindenható Isten, ott az idők teljességében, nagy dolgot cselekedett az ember javára. Ez volt tehát a másik öröm karácsonykor, a csoda reménysége. A harmadik öröm a keleti bölcsekhez szólt, a csillagászoknak, a maguk nyelvén, a csillagokon keresztül. Oly csillag- állás volt akkor az égen, amelyből az akkori csillagjósok azt olvasták ki, hogy az utolsó idők nagy királya megszületett Izraelben. Isten üzent hát a pogányok- nak is. Ezek az emberek vállalták a hosz- szú, fáradtságos utat csak azért, hogy néhány percre találkozhassanak a megszületett királlyal. Tudták, hogy csak egy kis csecsemő. Mégis, meglátták a csecsemőben a királyt, a Messiást. A születés örömében személyesen is akartak osztozni, és kincsekkel, ajándékokkal akartak hódolni a született nagy királynak. Háromféle öröm, háromféle karácsonyi üzenet. Az édesanya és édesapa öröme üzeni nekünk kétezer esztendő után is, hogy Református istentiszteleti rend December 24. csütörtök, szenteste gyermekkarácsony és istentisztelet 15.00 óra, Ágostonná Apáti Gabriella Hittanosaink, kisebb gyermekeink betlehemessel köszöntik gyülekezetünk tagjait, szüleiket, nagyszüleiket és minden érdeklődőt. December 25. péntek, karácsony napja 10.00 óra Ágoston Csaba (istentisztelet és úrvacsora) Ágendázik: Herczeg Pál teol. professzor December 26. szombat, karácsony II. napja 10.00 óra Révfalviné Budai Julianna (istentisztelet és úrvacsora) Ágendázik: Ágoston Csaba December 27. vasárnap 10.00 óra Herczeg Pál teológia professzor December 31. csütörtök, óévi istentisztelet 17.00 óra Ágoston Csaba 2010. január 1. péntek, újévi istentisztelet 10.00 óra Ágoston Csaba 8 hídlap hidlap.net
