Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-12-05 / 48. szám

közügy Az állam 2010-es büdzséje - vajon mire jó? V an költségvetése az államnak - ez ál­talában jó hír. De nem elég jó a 2010- es költségvetés - ez viszont baj az ország­ra nézve. A magyar Országgyűlés kényelmes több­séggel elfogadta egy hónappal az év vége előtta büdzsét. Mindezelég különös:minek ilyen szokatlanul korán törvénybe iktatni a jövő évi számokat, ha az év vége gazdasági folyamatairól valójában nem is lehet képe a törvényhozásnak? Egyébként milyen ki­sebbségi kormányzás az, amely esetében a formailag ellenzékben levő kis párt mindig szállítja a szükséges voksokat? Mégsem ezek a leglényegesebb kérdések. Ami igazán fontos minden költségvetésnél: vajon a közpénzeket célirányosan és helye­sen költi-e el a kormány? A költségvetési törvény világos és jól követhető irányvona­lat jelöl-e ki a családok, vállalkozások, álla­mi és magán szervezetek számára? Ezen a mércén mérve könnyűnek találtatott a 2010-es büdzsé. Míg a miniszterelnöknek és a beterjesztő pénzügyminiszternek tet­szett a nagy mű (a nyilatkozatokat az öndi­cséret illata lengte körül), addig számos gaz­dasági szakembernek más volt a véleménye. Magam is azok között voltam, akik nyílt le­vélben szólították fel a képviselőket a terve­zet elutasítására. Indokainkat így fogalmaz­ta meg a levél: a tervezet nem tartalmazza az évek óta szükséges reformokat, nem se­gít a magyar vállalkozások versenyképessé­gének javításában, a bürokrácia visszaszorí­tásában, nincs előrelépés az országot gúzs­ba kötő adósságállomány csökkentésében. Azt is kifogásoltuk, hogy pontatlanul tervez­ték meg a bevételeket és a kiadásokat. De nem fontoskodás-e, ha húsz-harminc közgazdász a költségvetés valós vagy vélt hibái miatt az elutasítást szorgal­mazza? Nem felelőtlenség-e az, ha nincs költségvetésünk? Magam nem vártam, hogy e levél hatására a kormánypárti képviselők meggondolják magukat. Mégsem fontoskodás az, ha né- hányan nyilvánosan véleményt formálnak egy fontos állami dokumentumról. Elég baj, hogy az elmúlt években a közgazdasá­gi szakma nem volt elég aktív, kellően za­jos, amikor már látta a sorozatos hibázást, a rossz irányú döntéseket. Miért nem szólt senki - kérdezhették sokan, akik később hallották az utólagos beismerést a rossz döntések meghozóitól. Az ellenzék persze most is protestált, és nem is szavazta meg a kifogásolt tervezeteket, de kifogásaikat a kormány elhessegette azzal, hogy az csak felelőtlen zajongás. És mi nem vagyunk felelőtlenek? Nem len­ne-e nagy baj abból, ha a parlament visz- szadobta volna a tervezetet? Nem, hiszen bőven lett volna idő a költségvetés ala­pos átdolgozására. Százszámra készültek módosító indítványok, amelyeket a kor­mányoldal bármilyen megfontolás nélkül kidobott. Egy alaposan átdolgozott, job­ban megalapozott, a mostaninál sokkal ambíciózusabb költségvetés december vé­gén - mi lehetett volna ez ellen a kifogás belföldön és külföldön? Nem kell mindent felülmúló fontosságot tulajdonítani a külső megítélésnek. Persze a deficit mértéke sokat mondó adat. Hitele­zőink (a Valutaalap és az Európai Unió) nem szívesen látnak nagy betervezett hiányt. De a büdzsé belső tartalma, az adók mértéke, a kiadások szerkezete - ez mind az illető tagország ügye; a hitelezőknek az a fontos, hogy legyen komoly esélye a hitelek pon­tos visszafizetésének. Ám könnyű belátni, hogy olyan ország képes a felvett pénzek zavartalan visszatérítésére, amelynek gaz­dasága kellően jól működik, kormánya tisz­tességesen és átlátható módon jut adójö­vedelmekhez, az üzleti világ pedig elvisel­hető adóterheket hurcol, értelmes állami szabályok közepette tevékenykedik. Hazánk most nem ilyen ország. Ezt tudjuk, érezzük. Meg kell szabadulnunk a korrupci­ótól, a fölös állami pénzszórástól, az állami beruházási pénzek megdézsmálásától. Ez komoly feladat, amelyet már most el lehe­tett volna kezdeni. Ám a mostani költség- vetés pontosan ezen a téren soványka. Ami azt is jelenti, hogy megint elszalasztunk va­lamennyi időt, holott drága az idő a válság mélypontján. Nos, pontosan ezért nem támogattam ma­gam a tervezetet, és nem tudtam örülni, hogy a kormányoldal ilyen korán letudta a feladatot. hidlap.net hídlap 25

Next

/
Thumbnails
Contents