Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-12-05 / 48. szám

1 közügy Bűvészek és illuzionisták költségvetése Az MSZP többségű parlament novem­ber 30-án, hétfőn elfogadta az ország következő évi, 2010-es költségvetését. A Fidesz nem szavazza meg a törvényter­vezetet, mivel az az elmúlt húsz év leg­veszélyesebb büdzséjét alapozza meg. A költségvetéssel kapcsolatos prob­lémákat több szempontból, hosz- szasan lehetne sorolni. Én egy bizonyos aspektusból, a fenntarthatóság néző­pontjából szeretnék hangot adni a szo­cialisták számaival kapcsolatos félelmek­nek. A költségvetést akkor nevezhetjük fenntarthatónak, ha a kiadások és be­vételek tervezett egyenlege megfelel az előre lefektetettnek. Az ország költség- vetése akkor lehet működőképes, ha a kormány által előre meghatározott költ­ségvetési hiány nem lesz nagyobb a tör­vényben foglaltnál. Az elmúlt hét év kormányzása alatt a baloldal egyetlen egyszer sem tudta pon­tosan tervezni a saját maga által vállalt hi­ányszámokat! A legutóbbi időszakot néz­ve: 2008 végén a „szakértői" kabinet beje­lentette, hogy az idei deficit biztosan nem lesz magasabb a GDP 3 százalékánál; „ez kőbe van vésve"- mondta Bajnai Gordon. A passzívum mértéke ez év első felében mégis a GDP 3,9 százalékra módosult. A miniszterelnök és főpénzügyőre, Oszkó Péter állítja: ha ez így is van, attól nem kell félni, hogy a hiány még ennél is nagyobb lesz.Tekintélyes hazai és nemzetközi szer­vezetek, intézmények, például az OECD, a Magyar Nemzeti Bank, Költségvetési Ta­nács vagy az Állami Számvevőszék azon­ban ezzel nem értenek egyet. Szerintük a rossz gazdasági helyzet és gazdaságpo­litika miatt a kiadások olyan mértékben emelkedtek, az állam bevételei ellenben olyan arányban csappantak meg, hogy a költségvetés előre meghatározott pasz- szívuma nem lesz teljesíthető, még a biz­tonsági tartalékok felhasználását követő­en sem. Akkor mégis miért olyan magabiztos a kormány és hisz rendületlen az idei hiány­ráta fenntarthatóságában? A magyará­zat egyszerű. A kabinet ugyanis azt teszi, ami miatt számtalanszor kapott már intőt Brüsszeltől. Kedve szerint kozmetikázza a büdzsé számait. Célja, hogy az idei költ­24 hídjap ségvetést terhelő kiadási tételek egy ré­szét jövőre könyveljék el. Ezzel pedig el akarja érni, hogy a Fidesz hatalomra kerü­lésével el lehessen mondani, a jobboldal hagyja elszállni a költségvetést, Orbánék nem tudnak kormányozni. Varga Mihály és Matolcsi György 900-1200 milliárd fo­rint közé teszi azt az összeget, amivel a kabinetnek költségként még idén kellene elszámolnia, és amit szándékosan átüte­meznek a választások évére. Szemezgessünk ezekből a tételekből! Az elszámolási szempontból költségvetési körbe sorolt állami vállalatok veszteségét a kormány nem kalkulálja bele a hiányba; ezzel közel 23 milliárd forintot tüntet el. A trükk vérlázító, hiszen a veszteség elken­dőzésével párhuzamosan a nyereséges állami cégektől elvont 31 milliárd forintos osztalékot a kabinet ugyanakkor nem rös- telli egyenlegjavításra felhasználni. A kö­vetkező módszer az áfa-visszatérítés ha­lasztása. Sajtóhírek szerint a közlekedé­si miniszter arra kérte az állami cégeket, hogy egyáltalán ne, illetve csak részben igényeljék vissza a nekik járó áfát és an­nak kamatait. A MÁV esetében közel 20 milliárd forint áfáról és áfapótlék vissza­tartásáról van így szó. Az uniós pályáza­tok utáni egyéb áfa-visszafizetés szintén késedelmet szenved. Varga és Matolcsi szerint a kabinet szándékosan nem beszél az MNB 300 milliárdos sterilizációs veszte­ségéről (nemzetközi devizahitel átváltási költsége), a jegybank és az MFB 220 mil­liárdos konszolidációs igényéről vagy a E.On-nak fizetendő, a gázáremelés mérté­két meghatározó kormányzati döntés 66 milliárd forintos kompenzációjáról. Felháborító, hogy miközben a kor­mány az uniós pályázatokkal reklámoz­za magát a tévében, a magyar pályázók által elnyert közösségi források nem jut­nak el az érintettekhez. Ennek oka, hogy a kormány az elnyert összegeket (mely a költségvetésben kiadásként kerül köny­velésre) nem folyósítja a pályázóknak. Az ÚMFT végrehajtását vizsgáló eseti par­lamenti bizottságnak az ÁSZ főigazga­tó-helyettese, Becker Pál azt mondta, ki­mutatásaik szerint eddig az uniós pén­zek nem több mint 2,3 százalékát fizették ki ténylegesen a pályázóknak. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik ne­gyedévben 7,2 százalékkal csökkent. A következő példa az ügyeskedésre, hogy a 2009-ben eladott széndioxid-kvótákból származó bevétel egy részét, 20 milliárd forintot a környezetvédelmi minisztéri­um zárolt a költségvetés részére, holott azt kötelező lenne még az idén zöld be­ruházásokra költeni. A sort még lehetne folytatni, de nincs értelme. A lényeg a módszer és az elv, mellyel a rossz kormányzás következ­ményeit a költségvetésen keresztül a kö­vetkező kormányra kívánják tolni a szo­cialisták. A riogatás első jelei már most látszanak. Az IMF budapesti sajtótájékoz­tatóján üzent a Fidesznek: nem tartja to­lerálhatónak a költségvetés jövő évi fella­zítását. A Fidesz számításai szerint azon­ban a következő esztendőben a deficit akkor is automatikusan a bruttó nemze­ti össztermék körülbelül 7,5 százalékára ugrik, ha az új kormány nem akarja felpu­hítani a fiskális politikát. Kár, hogy az IMF ezt nem veszi észre. Knapp János Pál Esztergomi 1 Ingatlankezelő A megbízható partner! A legjobb áron vállaljuk társasházak közös képviseletét: 600 Ft + áfa/lakás/hó. Információ: www.egomingatlankezelo.hu info@egomingatlankezelo.hu Tel.: 523-255, 523-256 hiHlan.net

Next

/
Thumbnails
Contents